Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Politikai nyilatkozatot fogadott el szerdán a bukaresti szenátus a román állampolgárok családegyesítés céljából történő hazatelepítésének támogatásáról, egyben felszólította a német gyermekvédelmi hatóságokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a Németországban élő Furdui család állami gondozásba vett gyermekeinek Romániába telepítését.
2022. december 21., 17:482022. december 21., 17:48
A német gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal, a Jugendamt tavaly áprilisban vette állami gondozásba a Walsrodében élő Petre Furdui és felesége, Camelia hét gyermekét, miután a legnagyobb (akkor 15 éves) fiuk azt állította az iskolában, hogy kisebb testvéreit anyjuk rendszeresen testi fenyítésben részesíti. A román média beszámolói szerint a Jugendamt vizsgálata azt is megállapította, hogy a – hetente templomba járó – Furdui szülők „rendkívül vallásosak, és megtagadják gyermekeik hozzáférését mérvadó társadalmi témákhoz”.
A Furdui család romániai rokonai azt állítják, hogy a szülők kéthetente látogathatják két és fél éves kislányukat, két (10 és 12 éves) fiukat pedig egy, a lakóhelyüktől 100 kilométerre lévő gyermekfaluba költöztették, miután rendszeresen hazaszöktek az iskolából. Állításuk szerint velük háromhetente tölthetnek szigorú felügyelet mellett másfél órát a szülők, a Jugendamt azonban megtiltotta számukra, hogy testvéreikről, a nagyszülőkről, a gyámsági perről vagy a hazamenetelről beszéljenek.
A nyilatkozat szerint a külföldön dolgozó román állampolgárok több esetben panaszkodtak diszkriminációra a befogadó országok gyermekvédelmi hatóságai részéről, amelyek szerintük a szülőket ért megalapozatlan vádak miatt nem egy esetben állami gondozásba vették a gyermekeket. A román szenátus szerint az ilyen „rendszerszintű problémákat” szóvá tették már a finn, a norvég, a dán, a brit és az osztrák hatóságnál is, az eseti megoldás pedig többnyire az volt, hogy a külföldön – a szülői bántalmazás gyanúja miatt – állami gondozásba vett román állampolgárságú gyermekeket hazaköltöztették a romániai rokonsághoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!