Kulcsfontosságú probléma. A bevándorlás kérdése idén is meghatározó lesz Európában
Fotó: Thomas Campean
Nem is kérdés, hogy Európa válságban van. De mit várhatunk ebben a bonyolult politikai helyzetben az idei esztendőtől, merre tart az öreg kontinens, s mire lehet képes a román uniós elnökség? Elemzővel kerestük a választ.
2019. január 08., 17:102019. január 08., 17:10
Bevándorlás és szuverenitás, ez a 2019-es év európai politikájának két kulcsszava – véli Pócza István, a budapesti Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint a tematikák szorosan össze is függnek egymással, s mindkettőt az előző év megválaszolatlan kérdései, valamint eleve rossz felvetései határozzák meg.
A szakértő a Krónika érdeklődésére elmondta, a szuverenitás kérdésének egyik szimbolikus, de gyakorlati történése is a britek várható kiválása lesz. Mint fogalmazott, ennek legfőbb és egyben szomorú üzenete az, hogy
„Az egyik legfontosabb tagország szakít a közösséggel, méghozzá a szuverenitás folyamatos és tudatos csökkentése miatt. Úgy látszik, ezt az európai politikusok nem figyelemfelhívásként értelmezik. Inkább úgy, hogy megszabadulnak egy nagy tehertől, amely eddig visszafogta a haladást” – hangsúlyozta a kutatóintézet munkatársa.
Pócza István emlékeztetett rá, Angela Merkel német kancellár már a jövőn gondolkodik: december végén azt mondta,
„Tehát az országoknak le kellene tenniük arról, hogy a jövőjük a saját kezükben legyen. Merkel nem véletlenül beszélt erről éppen most. A központosításban érdekelt politikusok 2019-es célkitűzése ez” – nyomatékosította az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napi hírekben és politikában nem ilyen egyértelműen hallunk majd ezekről a kezdeményezésekről.
„Nem azt mondják majd, hogy erről vagy arról le kell mondani. Európai ügyekről, közös érdekekről hallunk majd, amiért az országoknak több teret kell adniuk az EU-s intézmények számára. A magukat Európa-párti politikusoknak kikiáltók szeretnek minden általuk képviselt kérdést európai ügyként bemutatni” – mondta Pócza István. Szerinte
„Minden döntés végső fokmérőjének ennek kell lennie. Nem szabad bedőlni és modernnek venni minden Brüsszelből érkező, európainak mondott javaslatot” – figyelmeztetett a szakértő.
A másik nagy kérdéssel, a bevándorlással kapcsolatban az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta, a májusi európai parlamenti választás legfontosabb témája is ez lesz.
„Lehet, hogy a nyilvános viták nem vagy nem kizárólag erről szólnak majd, de az egymással szemben álló felek közötti törésvonal egyértelműen itt húzódik. Minden más csak színjáték. A bevándorlás pedig szorosan összefügg a szuverenitási kérdésekkel is:
A szuverenitásellenes és bevándorláspárti erők pedig egyúttal el is akarják terelni a figyelmet az igazán fontos európai ügyekről, mint a gazdasági versenyképesség vagy a nemzeti kisebbségek helyzete” – nyilatkozta a budapesti kutatóintézet munkatársa.
Lapunk arról is megkérdezte Pócza Istvánt, mire számít a román uniós elnökségtől. Mint fogalmazott, egy rendkívül fontos és kihívásokkal teli időszakban vette át Románia az EU soros elnöki stafétáját, az EP-választás fél évében elnökölni ugyanis felelősség, de lehetőség is. Most ugyanis a többi elnökségi időszakhoz képest nagyobb tér nyílik Európa jövőjének alakítására. „A román soros elnökség prioritásai azonban csak részlegesen reagálnak ezekre az igazán nagy kihívásokra, a prioritások között megfogalmazott gondolatok inkább elnagyoltak, s többnyire a brüsszeli elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Az elnökség részletes programja január 15-én jelenik majd meg, így addig még van lehetőség az igazán nagy kérdésekre fókuszálni, és jó irányba állítani az elnökség menetét. Ha ez nem sikerül, akkor a román elnökség bele fog szürkülni az EP-választási kampányba, és senki nem fog emlékezni arra, hogy ki elnökölt ebben a fél évben” – vélte az elemző.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Silviu Vexler, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, miután Nicușor Dan is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen.
Romáiában van olyan állami cég, amelynek vezetői azért is kapnak pluszjuttatást, mert nő is van közöttük – ezt Bogdan Ivan energiaügyi miniszter árulta el.
Csak azoknak a polgároknak a személygépkocsiját íratnák be forgalomba a hatóságok, akik maradéktalanul befizették az ingatlanadókat, rendezték a tilosban parkolásért kiszabott esetleges bírságot – tartalmazza az RMDSZ közigazgatási törvénytervezete.
Míg pár évtizede még rendkívülinek számítottak, ma már egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek Romániában. Szakemberek szerint hozzá kell szoknunk az egyre forróbb nyarakhoz és a heves széllel járó viharokhoz egyaránt.
Románia olyan légvédelmi rendszereket vásárol Izraeltől, amelyek az ottani Vaskupola alapját képezik – erősítette meg Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító, a parlament által egy hónapja megszavazott törvénytervezet ellen csütörtökön.
Befogták a három közül az első medvebocsot, amelynek anyját kilőtték a múlt héten az olaszországi motoros megölése miatt – közölte Facebook-oldalán a bukaresti környezetvédelmi minisztérium.
Népszerűbb a brit uralkodó a romániaiak körében, mint az amerikai elnök – derül ki egy felmérésből.
A képviselőház és a szenátus csütörtöki együttes ülésén ismertette a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
szóljon hozzá!