A tárcavezető emlékeztetett: az új büntető törvénykönyv a megtorló politika helyett a megelőzés elvét alkalmazza. Toader egyben az alkotmánybíróság két korábbi ítéletére is hivatkozott. Az egyik kimondja, hogy külön törvényt vagy rendeletet kell hozni azon esetek szankcionálására, amikor egy köztisztviselő nem, vagy rosszul teljesíti a kötelességét. A másik ítélet értelmében határvonalat kell húzni a büntetőjogi és a fegyelmi felelősség között, vagyis léteznie kell egy olyan küszöbértéknek az okozott kárt tekintetében, amely alatt a hivatali visszaélés nem számít bűncselekménynek.

A Viorica Dăncilă vezette kormány igazságügy-minisztere kijelentette: ennek fényében méltányos küszöbértéket kívánt megállapítani. A közmeghallgatásokon és a jogi szakmai fórumokkal folytatott egyeztetések nyomán – amelyeken számos javaslat született a 10 ezer és 100 ezer lejes vagy eurós összegekig – kikért egy statisztikát a legfőbb ügyészségtől, amely arra vonatkozott, melyik a legalacsonyabb összegű kár, amely miatt vádat emeltek valaki ellen. Mint kiderült, ez az összeg rendszerint nem csökkent 1400–1500 lej alá. „Vagyis az nem jelent veszélyt a társadalomra, ha egy közhivatalnok figyelmetlenségből 1400–1500 lej alatti kárt okoz” – mutatott rá a miniszter. Ennek nyomán, az alkotmánybíróság második ítéletére és a statisztikákra alapozva úgy döntöttek, a küszöbértéket a bruttó minimálbér összegében állapítják meg. Vagyis amennyiben az okozott kár mértéke meghaladja az összeget, akkor bűncselekményről van szó, ha nem, akkor fegyelmi vétségről. A bruttó minimálbér jelenleg 1900 lej Romániában.

Toader egyébként hétfőn elküldte a parlamentbe az általa javasolt módosításokat. Ezek szerint a küszöbérték megállapítása mellett a hivatali visszaélésért járó maximális büntetés mértéke a jelenlegi hétről öt évig csökkenne. A tervezet szerint hivatali visszaélésnek az olyan, hivatali tisztséget betöltő személy cselekedete minősül, aki nem hajlandó eleget tenni valamilyen kötelezettségének, vagy annak egy hatályos törvény, sürgősségi vagy egyszerű kormányrendelet megsértésével tesz eleget, azzal a céllal, hogy önmaga, házastársa, vagy másodfokú rokona számárra vagyoni haszonra tegyen szert, és erre hivatott hatóság mondja ki, hogy ezzel egy minimálbérnél nagyobb anyagi kárt okoz, illetve egy magán- vagy jogi személy jogos érdekeit megsérti.

Stelian Ion, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője bírálta a minisztert, hogy csak kevéssel az ülés előtt küldte el a javaslatot. Az ellenzéki politikus mindezt úgy értelmezi, hogy a módosítás elfogadása esetén Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – akit alapfokon három év hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítéltek hivatali visszaélésre való felbujtás miatt – megússza a felelősségre vonást, akárcsak a „helyi kiskirályok”. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a miniszter tervezete szerint csak a saját vagy rokon számára hasznot hajtó visszaélés bűncselekmény, ha mondjuk egy barát a kedvezményezett, akkor már nem az. A Btk. érintett, 297. cikkelye ugyanis jelenleg nem tartalmazza azt, hogy az elkövető saját magát vagy rokonait juttatja törvénytelenül anyagi haszonhoz.

Bírálta a Tudorel Toader által beterjesztett módosító javaslatokat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is. Az ügyészség közleménye szerint azok nyomán számos cselekedet dekriminalizálódna, sértve ezzel a törvény által óvott értékeket. Rámutatnak: a módosítások hatályba lépése nyomán az ügyészeknek számos ügyet kellene lezárniuk. A vádhatóság szerint az a kitétel, hogy az elkövető tettéből saját vagy valamely hozzá közel álló személy húzzon hasznot, jelentősen leszűkíti az érintett cselekmények körét. Azt sem tartják jó ötletnek, hogy a károkozás tényét hivatalos intézménynek kell megállapítania, ez ugyanis lehetőséget biztosít az érintet intézmény befolyásolására, ha például egy miniszterről van szó. Bírálják ugyanakkor a büntetés mértékének csökkentését is.

Az igazságügyi törvények módosításán dolgozó parlamenti különbizottság hétfői ülésén az ellenzéki honatyák egyébként sérelmezték, miszerint Toader nincs jelen, hogy alátámassza javaslatait. Stelian Ion egyenesen a testület tevékenységének felfüggesztését javasolta mindaddig, amíg az Európa Tanács alkotmányügyi szaktestülete, a Velencei Bizottság állást nem foglal az ügyben, ám Márton Árpád, a bizottság RMDSZ-es alelnöke emlékeztetett: a Velencei Bizottság már állást foglalt a hivatali visszaélés témájában. Florin Iordache, a testület elnöke közölte: az igazságügy-miniszter azért nincs jelen, mert szabadságon van. A minisztériumot egy államtitkár képviselte az ülésen.

A bizottság elfogadta azt a módosítást is, amelynek értelmében nem számít bűncselekménynek a rokon vagy hozzátartozó részéről az elkövetővel szembeni bűnpártolás. RMDSZ-es javaslatra azt is megszavazták, hogy fél évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel legyen sújtható az a közhivatalnok, aki a jogerős ítélet előtt bűnösként emleget egy gyanúsítottat, és 3 hónaptól két évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az ügyész vagy bíró, aki a per során felhasznált bizonyítékokról ad ki információt.

Iordache egyébként a téma kapcsán az Antena 3 hírcsatornának kifejtette: rendezni kívánják az ügyet, mert álláspontja szerint túl sok hivatali visszaélési eset történt az elmúlt időszakban. „Ha károkozás történt, az még nem jelenti azt, hogy bűnvádi eljárás szükséges. Polgári pert indítanak, megtéríttetik az okozott kárt, és ennyi” – fogalmazott Iordache. A bizottsági szavazás után a módosítások a rendkívüli ülésre összehívott szenátus, majd a képviselőház elé kerülnek elfogadásra.

Mint ismeretes, a kormányoldal – amelyet az RMDSZ is támogat ebben az ügyben – a módosításokat azzal indokolja, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánybíróság ítéleteivel, valamint az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós ajánlással. Az ellenzék szerint viszont a cél a korrupt politikusok és köztisztviselők megmentése. Mint arról beszámoltunk, csütörtökön Románia tizenkét európai uniós és NATO-szövetséges partnere közös felhívásban fordult a kormányhoz, aggodalmát fejezve ki a módosításoknak a korrupcióellenes küzdelemre gyakorolt esetleges hatása miatt.

Alkotmányossági kifogást fog emelni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a büntető törvénykönyv javasolt módosításai ellen – jelentette be hétfőn Raluca Turcan, a PNL első alelnöke. Turcan Facebook-bejegyzésében azt írja, a Iordache-bizottság „újjáéleszti” a 13-as számú kormányrendeletet, és szabad utat enged a közpénzekből történő lopásnak azért, hogy Liviu Dragneát megóvja a börtöntől. A PNL első alelnöke kifogásolja a hivatali visszaélésről szóló Btk.-cikkely módosításait, azt a javaslatot, amelynek értelmében lerövidül a bűncselekmények büntethetőségének elévülési határideje. Továbbá azt is ellenzi, hogy a kiterjesztett elkobzást többé nem alkalmaznák pénzmosás és bűnszervezet létrehozása esetén.

„Még nem történt meg a végső szavazás a büntető törvénykönyvről, de július 2-a azon napként vonul be a köztudatba, amikor a Iordache-bizottság a Dragnea-dosszié, valamint a PSD-ALDE más hatalmasságai ügyiratcsomója kifehérítésének eszközévé vált. A PNL kifogást fog emelni ezen törvény ellen az alkotmánybíróságon és mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a törvénytelenség érdekében történő törvényhozást” – írta Turcan a közösségi oldalon. A liberális politikus ama véleményét is kifejtette, miszerint a PSD, az ALDE és az RMDSZ a „bűnözők kezére játssza Romániát”.