Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A három és fél éves börtönbüntetéséből több mint két évet letöltő Liviu Dragnea szabadon engedése után sokakban fogalmazódott meg a kérdés: van-e politikai jövője az egykori szociáldemokrata pártvezérnek? Első nyilatkozatai alapján a volt házelnök nem zárkózna el az újabb szerepvállalástól.
2021. július 20., 13:532021. július 20., 13:53
Liviu Dragnea sokkal határozottabban jelezte nyitottságát az aktív politizálás folytatására, mint tette azt évekkel ezelőtti szabadulásakor Adrian Năstase exkormányfő – jelentette ki lapunknak Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, aki szerint csak látszólag hátrányos a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi vezetőjének helyzete.
„Úgy fogalmazhat meg kemény bírálatokat, akár a PSD jelenlegi vezetőségével szemben is, hogy közvetlenül nem fűződhet tisztségekben megnyilvánuló politikai érdeke hozzá” – hangsúlyozta a nagybányai születésű Románia-szakértő. Megjegyezte:
Azon felvetésünkre, hogy újra börtönbe kerülhet-e a politikus, Pászkán igennel válaszolt, hiszen – mint mondta – vannak még ügyek a tarsolyban, amelyekben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a bíróságok feltűnően lassan haladnak előre. „Ez attól is függ, milyen lesz a Dragnea-hatás a következő hónapokban, mennyire befolyásolja majd a politikai életet” – tette hozzá.
„Kín és szenvedés volt számomra a börtönben töltött időszak” – jelentette ki Liviu Dragnea, amikor távozott a rahovai büntetés-végrehajtási intézetből, ahol több tucat híve várta a román Szociáldemokrata Párt (PSD) egykori erős emberét.
Az elemző azon kérdésünkre, hogy igazuk van-e azoknak, akik szerint a „mélyállam” áll Liviu Dragnea börtönbüntetése mögött, amiért különutas politikára törekedett, azt mondta: a PSD volt elnöke elleni, eddig jogerős ítéletté változott vádak, a „részvételre buzdítás” a Traian Băsescu felfüggesztésére kiírt népszavazáson és „két leplezett pártalkalmazott” az annak idején a szociáldemokrata politikus által vezetett Teleorman Megyei Tanácsnál nemcsak romániai viszonylatban maradnak általában következmények nélkül, hanem Nyugat-Európában is.
– idézett fel egy uniós példát Pászkán Zsolt.
A szakértő szerint a Laura Codruţa Kövesi által korábban vezetett DNA vádirataiban előszeretettel használt fordulattal élve, elmondható: „észszerű gyanúk” azt mutatják, hogy Liviu Dragnea félreállítására kevésbé a román politikai környezet, hanem inkább a „mélyállam”, illetve a vélelmezett megrendelők közé tartozó „eurokrácia” nyugalma miatt volt feltétlenül szükség.
Ezt támasztja alá az a mély hallgatás is, amit olyan ügyek kísérnek a DNA, az európai intézmények, de még a máskor oly aktív amerikai, svéd, holland nagykövetségek részéről, mint a Cătălin Drulă szállításügyi miniszter irodájában készült felvételek a jelenlegi koalíción belüli álláskupeckedésekről, vagy a koalíciós pártok más vezető tisztségviselőinek – Ion Ştefan, Costel Alexe – régebbi gyanús ügyei” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!