„Ez volt itt: visszaélések, kín és szenvedés. Az emberek többsége mára megértette, miért kellett ide kerülnöm. Amikor én elmentem, Románia virágzó ország volt, magas jövedelmekkel, volt remény ebben az országban és volt jövő. Ma azonban ádáz diktatúra uralkodik, súlyosan sérül a szólásszabadság, az adósságokkal elzálogosították Románia jövőjét” – hangzott a bírálatözön a bukaresti képviselőház egykori elnökének szájából. Hozzátette, politikai fogolynak tekinti magát, mert szerinte ártatlanul zárták börtönbe.

Azt mondta, az elmúlt hónapokban „kitartóan” kérték, hogy amikor szabadlábra helyezési kérelméről dönt a bíróság, ismerje el a bűnösségét. „Ezt nem fogadtam el, hiszen így akarták volna igazolni ezt a politikai alapon elindított dossziét” – állította a volt politikus. Dragnea szerint nincs ellenzék, távozása után a PSD egy „gyáva emberekből álló operettpárt” maradt, amely szerinte a titkosszolgálat zsebében van.

Dragneának azonban rendszeresen kell jelentkeznie a rendőrségen, és 2024 nyárig nem vállalhat közéleti szerepet, mivel a legfelsőbb bíróság három évre eltiltotta azoknak a tisztségeknek (pártelnök, megyei önkormányzati elnök) a betöltésétől, amelyeket a bűncselekmény idején viselt. A PSD volt vezetője szerint gyermekei és kedvese, Irina Tănase hiányzott neki a legjobban, amíg börtönben volt, és az elkövetkezőkben fia vállalkozásánál fog dolgozni.

Mint arról beszámoltunk, a Giurgiu megyei törvényszék csütörtökön jogerősen jóváhagyta a korrupcióért 2019 májusában bebörtönzött Liviu Dragnea feltételes szabadlábra helyezését, így néhány órával később elhagyta a börtönt. Az akkor még kormányon lévő PSD-t erős kézzel vezető és a bukaresti kormányt háttérből irányító politikust hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként három és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy korrupcióért kiszabott felfüggesztett börtönbüntetése. A pártelnököt azért marasztalták el, mert 2006 és 2013 között – amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt – az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.

Dragnea a Bukarest határában található rahovai börtönben töltötte büntetését. Az eltelt több mint két év alatt ügyvédei több perújítási, illetve felülvizsgálati kérelemmel próbálták meg elérni védencük szabadlábra bocsátását, de a legfelsőbb bíróság minden jogorvoslati kérelmüket elutasította. Idén tavasszal már a feltételes szabadlábra helyezéssel próbálkozott. Ezt a jó magaviseletű, bűnbánatot tanúsító elítéltek elvileg büntetésük kétharmadának letöltése után kérhetik, a letöltött időből pedig levonhatók azok a napok, amelyeket munkavégzéssel érdemelt ki. Ügye több, számára kedvezőtlen végzés után került a Giurgiu megyei törvényszékre, miután Dragnea a fővárosi bíróságok elfogultságára hivatkozva elérte a per áthelyezését. A törvényszék felülbírálta a bukaresti kerületi bíróság alapfokú döntését, amely arra hivatkozva utasította vissza a feltételes szabadlábra helyezést, hogy az elítélt nem ismeri el bűnösségét, és koncepciós politikai per áldozatának tartja magát.