Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány pénteki ülésén jóváhagyja azt a sürgősségi rendeletet, amely az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók minden kategóriájának jövedelmét a törvény által előírt maximális alapbérszintre emeli – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök ez ülés első felében.
2023. június 30., 11:572023. június 30., 11:57
2023. június 30., 14:592023. június 30., 14:59
A kormányfő megjegyezte: ezzel az intézkedéssel eleget tesznek az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban tett ígéreteknek.
„Az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók minden kategóriájának a 153-as bértörvény által előírt maximális alapbérszintre nő a fizetése” – idézte Ciolacut az Agerpres hírügynökség
A miniszterelnök szerint a rendelet biztosítja ugyanakkor a szükséges pénzalapokat az üdülési csekkek kifizetésére, az ügyeletért járó havi juttatásokra, és lehetővé teszi a kollektív munkaszerződés aláírását. Úgy véli,
A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a kormány pénteki ülésén elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely az ügyeletet végző részmunkaidős orvosi és egészségügyi személyzet, illetve az egészségügyi ellátást végző orvosi és kisegítő egészségügyi személyzet béremeléséről rendelkezik. Közölték: 2023. augusztus elsejétől az orvosi és egészségügyi szakszemélyzet, amely egyéni részmunkaidős munkaszerződés alapján ügyeletet teljesít, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosi és egészségügyi szak- és kisegítő személyzet plusz havi bruttó juttatásban is részesül az alábbiak szerint:
500 lejt kapnak a biológusok, vegyészek és biokémikusok, akik legalább 2 havi ügyeletet teljesítenek; 500 lejt kapnak az orvosi asszisztensek, radiológiai technikusok, klinikai laboratóriumi asszisztensek, balneológiai fizioterápiás és rehabilitációs asszisztensek, fogászati asszisztensek, táplálkozási és dietetikai asszisztensek, szülésznők, orvosi asszisztensek, ápolónők az elvégzett tanulmányi szinttől függetlenül.
kivéve a szakorvosokat, főorvosokat, biológusokat, vegyészeket és biokémikusokat, akik a törvény által előírt alapnormán kívül havi egy vagy két plusz ügyeletet végeznek.
Az intézkedések az új közalkalmazotti bértörvény hatályba lépéséig érvényesek.
Az ehhez szükséges pénzalapot az állami büdzséből biztosítják az egészségügyi tárcán keresztül.
Az elfogadott jogszabály előírja továbbá, hogy az egészségügyben dolgozó személyzet pihenőszabadsága a szolgálati időtől függően elérheti a 38 munkanapot egy évben.
A jogszabály a munkahelyek betöltésének megkönnyítése érdekében azt is szabályozza, hogy valamely egészségügyi intézmény bezárását követően csoportos létszámleépítéssel elbocsátott munkavállalóknak joguk van arra, hogy az elbocsátásuk napjától számított 12 hónapon belül az újonnan létrehozott álláshelyekre (a korábban betöltött tevékenységi körben) vizsga, versenyvizsga vagy próbaidő nélkül, elsőbbségi alapon újra felvegyék őket.
Folytatja a tiltakozó akciókat az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) szakszervezeti szövetség. Csütörtökön új akciót indít a váltott műszakban dolgozó egészségügyi alkalmazottak érdekeiért – derül ki a szervezet közleményéből.
A Duna vízhozama valószínűleg szeptember vége felé fog tetőzni, a hatóságok pedig készültségben vannak és figyelemmel kísérik a helyzetet, miután a hidrológusok árvízveszélyre figyelmeztettek a folyam romániai szakaszán.
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az országban mintegy 19 ezer, külföldön több mint 900 szavazókörzetet alakítanak ki az idei elnökválasztásra, amelyre október 5-ig jelentkezhetnek a jelöltek – közölte csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Mircea Geoană nyerné az államfőválasztás első fordulóját az INSCOP által szeptember 11–16. között a Szabadság és Demokrácia Intézet megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint. A függetlenként induló jelöltet Marcel Ciolacu és Elena Lasconi követi.
Ha a feltételek adottak lesznek, az RMDSZ kormányra szeretne kerülni a parlamenti választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerda este.
A bukaresti kormánypalota előtti téren tüntetnek csütörtökön 10 és 14 óra között a Romániai Nemlátók Egyesületének tagjai. Elégedetlenségük fő oka az új nyugdíjtörvény, amely szerintük súlyosan megrövidíti a látássérülteket.
A NATO nagyon egyértelmű döntése nélkül Románia nem lőheti le a légtere közelében repülő orosz drónokat – reagált az ukrán külügyminiszter szerdai felvetésére a nap végén Kelemen Hunor.
Csupán a többi polgárral való jogi egyenlőség megteremtését célozza az a PNL által beterjesztett törvénymódosítás, amely lehetővé tenné Klaus Iohannis államfő számára, hogy elinduljon a parlamenti választáson – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A Bukaresti Kilencek (B9) országait aggasztja az orosz drónok és rakéták sorozatos betörése a NATO-tagországok légterébe, és a fokozódó feszültség az észak-atlanti szövetség határain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!