Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Képviselőház
A romániai önkormányzati tisztségviselők bérének emeléséről döntött kedden a bukaresti képviselőház, kiiktatva a tervezet szenátus által múlt héten elfogadott változatából azt az – általános közfelháborodást kiváltó – módosítást, amely az államfő, a kormánytagok és a törvényhozók tiszteletdíját is megemelte volna.
2022. szeptember 27., 18:332022. szeptember 27., 18:33
2022. szeptember 27., 18:552022. szeptember 27., 18:55
A bukaresti kormány augusztusban hozott sürgősségi rendeletet a közalkalmazottak elmaradt bérfejlesztésének részleges folyósításáról. Ennek értelmében augusztustól annak a bérfejlesztésnek a negyedét kapják meg, amelyet az öt éve hatályos egységes bértörvény 2022-re előirányzott számukra. A jogszabály parlamenti megerősítése során az RMDSZ javaslatára a szenátus azzal egészítette ki a rendelkezést, hogy novembertől a közméltóságok, a választott és kinevezett állami tisztségviselők 2019-ben befagyasztott juttatásait a 2021-es minimálbérnek megfelelő szintre – vagyis 10,5 százalékkal – emelik.
így a helyi közigazgatásban 2019 óta nem volt béremelés, és az önkormányzatokban emiatt tarthatatlan helyzet alakult ki. A hazai közvéleményben azonban hatalmas felháborodást keltett, hogy a jelenlegi válságos időszakban a törvényhozók „legfőbb gondja” az volt, hogy megemeljék saját juttatásaikat.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait. Valós a veszélye annak, hogy alkalmazottak nélkül maradnak egyes polgármesteri hivatalok” – idézte az RMDSZ közleménye Csoma Botond képviselőházi frakcióvezetőt.
Hasonló módon a többi kormánypárt vezetése is felülbírálta szenátorainak múlt heti – Klaus Iohannis államfő által is bírált – döntését, így a közigazgatási béremeléseket a polgármesterekre és megyei tanácselnökökre (illetve ezáltal az ő juttatásaik függvényében bérezett alkalmazottakra) korlátozó törvényváltozatot 179 szavazattal 28 ellenében fogadta el kedden a képviselőház. Szintént az RMDSZ javaslatára a szenátusban korábban azt is megszavazták, hogy a kormányfőtitkárság, a parlament, a törvényhozási tanács és az elnöki hivatal alkalmazottai mintegy 25 százalékos béremelést kapjanak: ezt a rendelkezést a képviselőház törölte a tervezetből.
Élénk vitát követően pozitívan véleményezte keddi együttes ülésén a bukaresti képviselőház munkaügyi és pénzügyi bizottsága a közalkalmazottak béremelését előíró 2022/115-ös számú sürgősségi kormányrendeletet. A közjogi méltóságok bé
A tervezet vitáján egyébként az ellenzéki Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői bírálták a helyi választottak béremelését, a kormánypártok politikusai pedig azzal érveltek, hogy diszkrimináció lenne, ha nem részesülnének fizetésemelésben. George Simion, az AUR elnöke felszólalásában elmondta, szerinte a jelenlegi időszak nem alkalmas a helyi választottak bérének növelésére. Emlékeztetett, hogy Romániában nagyon sokan 1500 lejes fizetésből vagy 1000 lejes nyugdíjból élnek. Az USR-s Oana Ţoiu pedig azzal vádolta a koalíciót, hogy fontosabbnak tartja az amúgy is magasabb bérű köztisztségviselőket a minimálbér alatti jövedelemből tengődő személyeknél.
Alfred Simonis, a PSD frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a polgármesterek és az alpolgármesterek béremelésének köszönhetően a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak a fizetése is emelkedik, ami szerinte hatékonyabbá teszi az önkormányzatok működését. Csoma Botond RMDSZ-es frakcióvezető szerint a törvény módosítása egy régóta fennálló méltánytalanságot orvosol. „Nem szabad különbséget tenni a központi és a helyi közigazgatás között. Nem szabad a polgármestereket, alpolgármestereket, alelnököket és megyei tanácselnököket kiátkozni és bemocskolni. Nem szabad az embereket a helyi önkormányzatokkal szembeállítani, mert ezzel nem oldunk meg semmit” – jelentette ki a politikus.
Ismét az alkotmánybírósághoz fordul az USR Újra megtámadja az alkotmánybíróságon a helyi választottak béremelését is előíró jogszabályt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – jelentette be kedden Cristian Seidler képviselő. Emlékeztetett, hogy a parlament korábban már elfogadott egy hasonló törvényt, amit az USR megtámadott az alkotmánybíróságon, és a taláros testület jogosnak találta az ellenzéki párt kifogásait. „Ezt a törvényt is meg fogjuk támadni az alkotmánybíróságon, mert ugyanúgy alkotmányellenes” – mondta az USR képviselője.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!