Örülhet? A CURS felmérése szerint Călin Georgescu az elnökválasztás második fordulójának favoritja
Fotó: Facebook/Călin Georgescu
Az elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu tűnik esélyesebbnek a végső győzelemre – derül ki egy felmérésből.
2024. december 03., 09:002024. december 03., 09:00
2024. december 04., 11:332024. december 04., 11:33
A CURS által a vasárnapi parlamenti választások napján készített felmérés szerint
Arra is rákérdeztek, hogy az egyes pártok támogatói hogyan voksolnának.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi megköszönte hétfőn a törvény és az alkotmány betartatásáért felelős hatóságoknak, hogy „meghallgatták a románok hangját”, és „nem játszanak orosz rulettet” a romániai demokráciával.
Eszerint az USR szavazói 91,9 százalékban Lasconira, 8,1 százalékban pedig Georgescura szavaznának.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatói 63,9 arányban Lasconira, 36,1 százalékban Georgescura voksolnának.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, hogy tagjai és szimpatizánsai saját belátására bízza, kire szavaznak az államfőválasztás második fordulójában.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazói 60,4 százalékos arányban Georgescut, 39,6 százalékosban pedig Lasconit támogatnák. A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatói nem meglepő módon 93,8 százalékban Georgescu mögött állnak, és csupán 6,2 százalékuk szavazna Lasconira.
A szintén szélsőjobboldali SOS Románia szavazói 89,6 százalékban állnak Georgescu mögött, és 10,4 százalékuk szavazna Lasconira.
A CURS szerint a felmérés során 24 629 kérdőívet töltöttek ki, a hibahatár 0,6 százalék.
Stabil kormánytöbbségre van szüksége Romániának, ezt pedig a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közösen tudná ellátni – állapította meg Kelemen Hunor hétfő este Kolozsváron a SZÁT ülését követően, bejelentve: a szövetség Elena Lasconit támogatja.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság az óvások miatti hosszas huzavona után végül hétfőn este hitelesítette a múlt vasárnapi első forduló eredményét, amely szerint a függetlenként induló Georgescu végzett az első helyen, a másodikon pedig Lasconi.
Megjegyzendő, hogy az első forduló előtt az össze közvélemény-kutató következetesen tévedett, Georgescut a futottak még kategóriába sorolták.
A román alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!