Fotó: Gálna Zoltán
Az ortodox egyház társadalmi befolyása, mozgósítási képessége távolról sem akkora, mint azt eddig a pártok, a politikai szereplők gondolták – lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ezt is jelzi a népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány.
2018. október 09., 10:442018. október 09., 10:44
2018. október 09., 11:302018. október 09., 11:30
Barbu Mateescu szociológus úgy látja, a népszavazás témája – amely alapvetően az egyház és az állam közötti határvonalat firtatta – nem különösebben érdekes a lakosság többsége számára. Romániában továbbra sincs nagy kereslet a gyűlöletre, a befeketítő propagandára és a leegyszerűsített üzenetekre építő kampányokra – tette hozzá a Krónika megkeresésére a szakértő.
A férfi és nő házasságán alapuló hagyományos családról szervezett romániai alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen volt a szavazatok teljes feldolgozottsága után is, hiszen a szavazati joggal rendelkezők 21,10 százaléka járult az urnák elé.
Kiemelkedőnek nevezte ugyanakkor az „illiberálisellenes” ellenzék és a nem kormányzati szervezetek szervezési, ellenőrzési kapacitását a szavazási csalások megelőzését illetően. Azon kérdésünkre, hogy mennyire meglepő az alacsony részvétel, Mateescu megjegyezte: a felmérések alapján kétszer ekkora szavazási kedvre lehetett számítani.
– magyarázta a bukaresti születésű, de jelenleg Kolozsváron élő szociológus a felmérések adatai és a valós részvétel közötti különbség okát.
Ami az ortodox egyház társadalmi befolyását illeti, Barbu Mateescu elmondta, a politikai-kulturális térben csak legenda az erős ráhatás. Ennek megtapasztalása a mostani referendumon valószínűleg sokkolta a pártokat. „A románok nagy többségének gazdasági és szociális jellegű gondjai vannak, úgy mint a jövedelmek, a munkalehetőségek, a hiányos egészségügyi rendszer, a gyenge oktatási rendszer. A lakosság egy kisebb része, maximum húsz százaléka pedig úgy érezte, hogy a népszavazás témája szembemegy az általuk vallott, úgynevezett posztindusztriális értékekkel, ami toleranciát jelent mindenfajta kisebbséggel kapcsolatban.
– összegezte a népi konzultáció érvénytelenségének okát Barbu Mateescu.
A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges problémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közö
Illyés Gergely politológus több okkal magyarázta az alacsony részvételt.
A pártok nem fordítottak pénzt és erőforrást a mozgósításra, hiszen a szavazás nem a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról szólt. Ráadásul a népszavazás témáját az elmúlt hetekben nem sikerült a politikai napirend legfontosabb témájává tenni. Az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc maradt a főtéma” – sorolta az okokat lapunk érdeklődésére az elemző.
Arról is beszélt, hogy a referendum érvénytelensége megmutatta az ortodox egyház mozgósítási képességének határait, amit eddig túldimenzionáltak a politikai szereplők, a sajtó, a közvélemény és talán az egyház maga is. Úgy vélte, a magyar többségű megyék alacsony részvételi számai az ortodox egyház gyenge jelenlétével függnek össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!