Elemzők a Krónikának az érdektelenségbe fulladt népszavazásról: más gondjai vannak az embereknek

Elemzők a Krónikának az érdektelenségbe fulladt népszavazásról: más gondjai vannak az embereknek

Fotó: Gálna Zoltán

Az ortodox egyház társadalmi befolyása, mozgósítási képessége távolról sem akkora, mint azt eddig a pártok, a politikai szereplők gondolták – lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ezt is jelzi a népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány.

Pataky István

2018. október 09., 10:442018. október 09., 10:44

2018. október 09., 11:302018. október 09., 11:30

Barbu Mateescu szociológus úgy látja, a népszavazás témája – amely alapvetően az egyház és az állam közötti határvonalat firtatta – nem különösebben érdekes a lakosság többsége számára. Romániában továbbra sincs nagy kereslet a gyűlöletre, a befeketítő propagandára és a leegyszerűsített üzenetekre építő kampányokra – tette hozzá a Krónika megkeresésére a szakértő.

korábban írtuk

Népszavazás: a teljes feldolgozottság után 21,10 %-os részvétel mellett, az igen szavazatok aránya 91,56%
Népszavazás: a teljes feldolgozottság után 21,10 %-os részvétel mellett, az igen szavazatok aránya 91,56%

A férfi és nő házasságán alapuló hagyományos családról szervezett romániai alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen volt a szavazatok teljes feldolgozottsága után is, hiszen a szavazati joggal rendelkezők 21,10 százaléka járult az urnák elé.

Kiemelkedőnek nevezte ugyanakkor az „illiberálisellenes” ellenzék és a nem kormányzati szervezetek szervezési, ellenőrzési kapacitását a szavazási csalások megelőzését illetően. Azon kérdésünkre, hogy mennyire meglepő az alacsony részvétel, Mateescu megjegyezte: a felmérések alapján kétszer ekkora szavazási kedvre lehetett számítani.

Idézet
Társadalmi megfelelési kényszerről beszélhetünk. A közvélemény-kutatók által megkérdezettek közül sokan azt a választ adták, amelyet helyesnek véltek, anélkül, hogy különösebben érdekelné őket a téma”

– magyarázta a bukaresti születésű, de jelenleg Kolozsváron élő szociológus a felmérések adatai és a valós részvétel közötti különbség okát.

Ami az ortodox egyház társadalmi befolyását illeti, Barbu Mateescu elmondta, a politikai-kulturális térben csak legenda az erős ráhatás. Ennek megtapasztalása a mostani referendumon valószínűleg sokkolta a pártokat. „A románok nagy többségének gazdasági és szociális jellegű gondjai vannak, úgy mint a jövedelmek, a munkalehetőségek, a hiányos egészségügyi rendszer, a gyenge oktatási rendszer. A lakosság egy kisebb része, maximum húsz százaléka pedig úgy érezte, hogy a népszavazás témája szembemegy az általuk vallott, úgynevezett posztindusztriális értékekkel, ami toleranciát jelent mindenfajta kisebbséggel kapcsolatban.

Idézet
Míg az egyik társadalmi réteg egyszerűen mellőzte a referendumot, addig a másik bojkottálta azt”

– összegezte a népi konzultáció érvénytelenségének okát Barbu Mateescu.

korábban írtuk

„Nincsenek nyertesek és vesztesek” – a három erdélyi magyar pártvezető a népszavazás eredményéről
„Nincsenek nyertesek és vesztesek” – a három erdélyi magyar pártvezető a népszavazás eredményéről

A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges problémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közö

Illyés Gergely politológus több okkal magyarázta az alacsony részvételt.

Idézet
Az emberek nem érzékelték a döntéskényszert, hiszen nem létezik olyan szándék ma Romániában, hogy legalizálják az azonos neműek házasságát.

A pártok nem fordítottak pénzt és erőforrást a mozgósításra, hiszen a szavazás nem a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról szólt. Ráadásul a népszavazás témáját az elmúlt hetekben nem sikerült a politikai napirend legfontosabb témájává tenni. Az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc maradt a főtéma” – sorolta az okokat lapunk érdeklődésére az elemző.

Arról is beszélt, hogy a referendum érvénytelensége megmutatta az ortodox egyház mozgósítási képességének határait, amit eddig túldimenzionáltak a politikai szereplők, a sajtó, a közvélemény és talán az egyház maga is. Úgy vélte, a magyar többségű megyék alacsony részvételi számai az ortodox egyház gyenge jelenlétével függnek össze.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 16., kedd

Az EBESZ „figyelmébe ajánlotta” a magyarellenes román pártokat az RMDSZ

A román szélsőségesen nacionalista pártok magyarellenes gyűlöletkeltésére hívta fel a június 9-i választásokat és az azt megelőző kampányt megfigyelő EBESZ Romániába érkezett küldöttségének figyelmét kedden az RMDSZ.

Az EBESZ „figyelmébe ajánlotta” a magyarellenes román pártokat az RMDSZ
2024. április 16., kedd

Román hadihajó is részt vehet a Fekete-tenger aknamentesítésében

Klaus Iohannis kedden a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román hadsereg 2024-től részt vehessen a Fekete-tenger aknamentesítését végző haditengerészeti csoport (MCM BLACK SEA) műveleteiben.

Román hadihajó is részt vehet a Fekete-tenger aknamentesítésében
2024. április 16., kedd

Újabb holland F-16-osok érkeznek az ukránokat is kiszolgáló romániai kiképzőközpontba

A Holland Királyi Légierő további három F-16 Fighting Falcon repülőgépét bocsátja a NATO romániai F-16-os kiképzőközpontjának rendelkezésére – számolt be kedden a bukaresti védelmi minisztérium.

Újabb holland F-16-osok érkeznek az ukránokat is kiszolgáló romániai kiképzőközpontba
2024. április 16., kedd

Kár autót mosni vagy ablakot pucolni: újra szaharai port tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé

A keddi nap folyamán szaharai eredetű porszemcséket tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé, és az esőzések nyomán lerakódik – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kár autót mosni vagy ablakot pucolni: újra szaharai port tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé
2024. április 16., kedd

Jóváhagyta Iohannis a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök és helyettese ellen a bányászjárás ügyében

Jóváhagyta Klaus Iohannis államfő a büntetőeljárás elindítását Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.

Jóváhagyta Iohannis a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök és helyettese ellen a bányászjárás ügyében
2024. április 16., kedd

Beindult a kampánygépezet, mostantól részben online formában is ülésezhet a parlament

A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.

Beindult a kampánygépezet, mostantól részben online formában is ülésezhet a parlament
2024. április 15., hétfő

Gyűlnek a sötét felhők a koalíció bukaresti főpolgármester-jelöltjének feje fölött

Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.

Gyűlnek a sötét felhők a koalíció bukaresti főpolgármester-jelöltjének feje fölött
2024. április 15., hétfő

Nem módosítanak az érettségi tételek nehézségi fokán, ágálnak a diákok a digitális javítás ellen

Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.

Nem módosítanak az érettségi tételek nehézségi fokán, ágálnak a diákok a digitális javítás ellen
2024. április 15., hétfő

Hivatalos: nem emelhetnek tandíjat az egyetemek egy tanulmányi ciklus alatt

Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.

Hivatalos: nem emelhetnek tandíjat az egyetemek egy tanulmányi ciklus alatt
2024. április 15., hétfő

A háború közelsége miatt mindenki elkerüli a Duna-delta felújított repterét

Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.

A háború közelsége miatt mindenki elkerüli a Duna-delta felújított repterét