Fotó: Agerpres/Simion Mechno
A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges próblémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közösség vezetői számára, míg Szilágyi Zsolt azt emelte ki, hogy a magyarság nem érezte magáénak a kérdést.
2018. október 08., 18:522018. október 08., 18:52
2018. október 08., 18:532018. október 08., 18:53
A választópolgárok nem tekintették olyan fajsúlyos problémának a család meghatározását, amit most alkotmánymódosítással kell megoldani – Kelemen Hunor szerint ez lehet az egyik magyarázata a hétvégi, érvénytelennek bizonyult népszavazáson tapasztalt távolmaradásnak,
Mint ismeretes, a család meghatározásáról szóló referendumon hiába győztek elsöprő arányban az igenek, mivel a választópolgárok csupán alig több, mint 21 százaléka voksolt a szükséges legalább 30 százalék helyett.
Az RMDSZ elnöke a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a referendum előtt mindkét oldal „hihetetlen módon manipulált”, butaságokkal riogattak, észszerű érvelésre, korrekt racionális vitára nem volt lehetőség, így ez is összezavarta az embereket. Sokan felvetették, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nem a politikum feladata, de a parlamentnek kezdenie kellett valamit egy olyan polgári kezdeményezéssel, amely mellett hárommillió aláírás összegyűlt – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hozzátette, szeptemberben még nem hitte el, hogy októberben valóban kiírják a referendumot, és ilyen rövid idő alatt meg tudják szervezni. Emlékeztetett: az RMDSZ hivatalos, illetve az ő személyes álláspontja is, hogy a szavazati joggal élni kell.
– fogalmazott Kelemen Hunor. Kiemelte, hogy nem bűnösöket kell keresni, hiszen azzal tovább mélyül a társadalom megosztottsága; nincsenek nyertesek és vesztesek, hiszen a gyakorlatban semmi nem változott, szombaton sem tudta összeadni a polgármester az azonos neműeket, és ma sem.
Kelemen Hunor
Fotó: Gecse Noémi
Hozzátette, érdemben kell foglalkozni a civil partnerség intézményével, megteremtve a lehetőséget azok számára, akik a mostani jogszabályok szerint valamilyen oknál fogva „kimaradnak” a házasság intézményéből. „Hosszú távon külön kell választani a házasság és a család intézményét. Ez nem mostani felismerés: már régóta mondjuk, hiszen jelenleg az alkotmány és a polgári törvénykönyv is a házasságot tekinti a család alapjának, ami eleve elhibázott, mert vannak olyan családok, melyek mögött még vagy már nincs házasság” – szögezte le Kelemen Hunor.
Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke szerint el kell gondolkodni az eredményen, hiszen amikor amúgy is válságban van a család intézménye, a keresztény értékrend, az egyházakat, a közösség vezetőit is figyelmeztették a választópolgárok a távolmaradásukkal. Az MPP vezetője a Krónikának úgy fogalmazott, az érvénytelen népszavazás nem kérdőjelezi meg a család intézményét vagy annak szerepét a társadalom felépítésében.
– szögezte le a polgári párti politikus. Biró Zsolt szerint a kormányzó párt népszerűtlensége, a kormányzás kudarcai és a kérdésfelvetés azonosítása az ortodox egyházzal egyaránt távolmaradást eredményezett – ez különösen Székelyföldre mondható el. Az MPP-elnök úgy véli, a referendum legnagyobb vesztese az ortodox egyház, és nem tartja szerencsésnek, hogy a politikai pártok egymásra mutogatnak. Ennek szerinte a „belmagyar politikában” sincs értelme, bár az MPP egyértelműen állást foglalt, beszállt a kampányba, míg az RMDSZ ezt csak „fél szájjal tette”.
Biró Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
A pártelnök lapunknak rámutatott, a referendumot megelőző agresszív negatív kampány is azt eredményezte, hogy a választók azt üzenték, nem kérnek ebből. „Sajnálatos, hogy a polgári törvénykönyvbe foglaltak alkotmányos megerősítése elmarad, hiszen a polgári törvénykönyvet egyszerű parlamenti többséggel lehet módosítani, a különböző kormányzatok előszeretettel nyúlnak a sürgősségi kormányrendeletekhez.
– mondta Biró Zsolt. Szerinte az érvényes népszavazás világos üzenet lett volna, hogyan képzeljük el a jövőnket az Európai Unión belül, a közösségünk jövőjét a Kárpát-medencében.
A társadalmi értékről mondott vélemény lehetősége nem mozgósította az embereket, mert az elmúlt 29 évben a politikum a „zsákmányelosztásra” szocializálta a választópolgárokat – mondta a Krónikának Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felidézte, hogy a kormánypártok rátelepedtek a referendumra, majd a „brüsszeli fenyegetés után behúzták a kéziféket”. Ugyanakkor a népszavazás során technikailag is rosszul tették fel a kérdést, ez sem ösztönözte a részvételt.
Az is zavaró lehetett a választópolgárok számára, hogy míg a történelmi egyházak, az MPP, és az EMNP egyértelmű igenre és részvételre mozgósított, az RMDSZ azt mondta, mindenki szavazzon, ahogy akar. „A magyar szavazóbázis szempontjából az a tanulság, hogy közös célok megfogalmazásával és közös mozgósítással lehet maximalizálni a részvételt”– szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Szilágyi Zsolt
Fotó: Biró István
Az EMNP elnöke hangsúlyozta:
„A törvényhozásnak már rég foglalkoznia kellett volna ezzel a kérdéssel, ám a referendum után ezt most mindenképpen meg kell tennie. Mint ahogy a családpolitikák erősítésére, családbarát törvényekre is szükség van” – szögezte le a néppárt elnöke. Szerinte még sokat kell fejlődnie a román politikai kultúrának, hogy egy vita során a befogadás, a tolerancia szelleme domináljon, ne az indulatok és a gyűlölet, amit a magyar közösség többször is megtapasztalt az elmúlt száz év során. Bíró Blanka
Erdélyi érdektelenség
Érdektelenségbe fulladt a népszavazás Erdélyben is. Országos szinten a legalacsonyabb részvételt (8,5 százalékot) Kovászna megyéből jelentették: itt 15 500 választó járult az urnákhoz, közülük 2700-an voksoltak pótlistára, az „igenek” aránya 90,69 százalék volt. Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka voksolt: a 30 ezer szavazó 91,9 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást. Szatmár megyében a választók 14,89%-a, Szeben megyében 14,96%-a, Maros megyében 15,70%-a, Brassó megyében 17,58%-a, Máramaros megyében 17,78%-a, Temes megyében 18,36%-a, Kolozs megyében 18,61%-a, Arad megyében 21,33%-a, Szilágy megyében 22,08%-a, Hunyad megyében 22,19%-a, Krassó-Szörény megyében 24,15%-a, Beszterce-Naszód megyében 26,95%-a, Bihar megyében 28,92%-a voksolt.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben vasárnap Arad megyében.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.
Szülőhazájában, az afrikai Kamerunban szentelték pappá a tavaly október óta Kolozsváron szolgáló Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP piaristát.
Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.
Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
szóljon hozzá!