Fotó: Törvényhozói Tanács/Facebook
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság szerdán azt a törvénymódosítást, amellyel a bukaresti parlament az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítás fogalmát pontosította a büntető törvénykönyvben.
2021. szeptember 15., 14:192021. szeptember 15., 14:19
2021. szeptember 15., 14:292021. szeptember 15., 14:29
A tavaszi ülésszak utolsó napján egyhangúlag megszavazott Btk.-módosítással a bukaresti képviselőház az Európai Unió Tanácsának 2008-ban kiadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni büntetőjogi közdelemről szóló kerethatározatával próbálta összhangba hozni a román büntetőjogot, miután a Tanács úgy értékelte, hogy Románia helytelenül és elégtelenül ültette át jogrendjébe a kerethatározat előírásait és ezért kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba.
A mostani törvénymódosítás az erőszakra uszítást is belefoglalná ebbe a bűncselekménybe, illetve arra az esetre is kiterjesztené hatályát, ha az uszítás nem csoportok, hanem bizonyos csoportokhoz („kategóriákhoz”) tartozó személyek ellen irányul.
Az államfő szerint a Btk. csak akkor védheti meg hatékonyan az uszítástól a kisebbségeket, ha azt is pontosítja: milyen szempontok alapján meghatározott csoportokra vonatkozik. Az Európai Unió Tanácsának kerethatározata a „faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával – vagy e csoport valamely tagjával – szemben elkövetett, nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás” büntetését kéri a tagállamoktól.
a Btk.-módosítás végleges formájának elfogadásában illetékes képviselőház azonban később törölte a törvénytervezetből az uszítás indokának részletezését. Az alkotmánybíróság határozata arra kötelezi a román parlamentet, hogy pontosítsa: milyen kisebbségi csoportok elleni uszítás ellen kell fellépni Romániában a büntetőjog eszközeivel.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
szóljon hozzá!