Letett az igazságügyi minisztérium arról, hogy a parlament elő terjesztendő törvénytervezettel kezdeményezze a büntetőjog módosítását – derült ki a tárca hétfői közleményéből, miközben országszerte csaknem egy hete százezrek tüntetnek amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel próbálta módosítani a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást.
2017. február 06., 15:592017. február 06., 15:59
2017. február 06., 16:482017. február 06., 16:48
„Az igazságügyi minisztériumot nem foglalkoztatja az, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki a Btk. és a perrendtartás módosításra\" – olvasható a közleményben, mely hozzáteszi, hogy a tárca jelenleg a büntetőjogot érintő alkotmánybírósági döntéseket írja össze, amelyek elemzését később végzik el. A kormány korábban azzal indokolta a Btk. módosításának szükségességét, hogy az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket ki kell javítani.
A Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány a tüntetések hatására vasárnapi rendkívüli ülésén hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító korábbi vitatott sürgősségi rendeletét. A kormány akkor még azt közölte: a miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák.
Egyes hírforrások szerint a tárca már vasárnap megküldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) véleményezésre egy olyan törvénytervezetet, amely a kifogásolt kormányrendelet minden vitatott előírását tartalmazza, kivéve azt, hogy a hivatali visszaélés csak 200 ezer lejnél nagyobb kár esetén minősül bűncselekménynek.
A tüntetések azonban a sürgősségi rendelet hatálytalanítása után is folytatódtak, egyes hírforrások szerint vasárnap este országszerte félmillió ember tüntetett a Grindeanu-kormány ellen. A demonstrálók azt állították, nem bíznak már abban, hogy a szociálliberális kormánykoalíció nem fog ismét tisztességtelen módszerekkel próbálkozni, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupt politikusokat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi megköszönte hétfőn a törvény és az alkotmány betartatásáért felelős hatóságoknak, hogy „meghallgatták a románok hangját”, és „nem játszanak orosz rulettet” a romániai demokráciával.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, hogy tagjai és szimpatizánsai saját belátására bízza, kire szavaznak az államfőválasztás második fordulójában.
A román alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját.
Az Egyetemi Etikai és Menedzsment Tanács (CEMU) hétfőn közzétett adatai szerint 22 állami és magánegyetemen történtek szexuális zaklatási esetek.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Az új vasúti menetrend életbe lépésétől, azaz december 15-étől 4,6 százalékkal drágulnak a vonatjegyek.
Az USR első alelnöke azt mondta hétfőn, hogy a párttársai által végzett párhuzamos számlálás alapján az elnökválasztás első fordulóján leadott szavazatok újraszámolásának eredményeként Lasconi még nagyobb szavazatelőnyre tett szert
Az AEP elnöke azt mondta hétfőn, hogy ha a parlamenti mandátumok újraosztásakor a Fiatal Emberek Pártja eggyel több mandátumot szerezne, akkor azt a többi, parlamentbe jutott párt között fogják kisorsolni, mert a POT nem indított elég jelöltet.
Az Állandó Választási Hatóság elnöke azt mondta hétfőn, hogy tudomása szerint nem hozott jelentős változást az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámolása.
A nagyobb pártok elhanyagolták az emberek problémáit, ez állhat amögött, hogy előretörtek, és 30 százalék fölötti eredményt értek el a szélsőséges pártok – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!