Egymillió eurós óvadékot állapított meg a DNA a volt román pénzügyminiszter ügyében

Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter

Fotó: Agerpres

Egymillió eurós óvadékot állapított meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a kenőpénz elfogadásával és befolyással üzérkedéssel gyanúsított Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter esetében.

Krónika

2018. május 02., 11:412018. május 02., 11:41

2018. május 02., 11:572018. május 02., 11:57

A vádhatóság szerdai közleménye szerint hatósági felügyeletet foganatosítottak a pénzügyi tárcát 2005 és 2007 között, majd 2009 és 2010 között irányító Vlădescu ellen, és ennek a kényszerintézkedésnek a keretében rögzítették az egymillió eurós óvadékot.

A gyanúsítottnak tíz nap áll a rendelkezésére, hogy valamelyik pénzintézetnél készpénzben elhelyezze az összeget, vagy egyéb, hasonló értékű javakkal garantálja az óvadékot.

Sebastian Vlădescu ellen április 27-én több mint egymillió euró értékű kenőpénz elfogadásáért indult bűnvádi eljárás, miután Klaus Johannis államfő jóváhagyta kedden a korrupcióellenes ügyészek erre vonatkozó kérését. (A volt kormánytagok csak az elnök engedélyével indulhat büntetőjogi vizsgálat). A nyomozó hatóság szerint 2005 és 2014 között Vlădescu és más közhivatalnokok, parlamenti képviselők összesen 20 millió euró kenőpénzt kértek egy külföldi konzorciumtól, amely a Bukarest és a Konstanca közötti vasúti pálya felújítását végezte el.

korábban írtuk

Korrupciós gyanú Vlădescu ellen: a DNA szerint a volt pénzügyminiszter két ízben is kenőpénzt fogadott el

Vasútvonal-felújítási pályázatok kapcsán kenőpénz elfogadásával gyanúsítja Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert a DNA, amely a bűnvádi eljárás jóváhagyását kéri a volt tárcavezető ellen.

A kivitelezési szerződést 2005-ben írták alá, a román állam végül több mint egymilliárd euróból újította fel a vasúti pályát. Az ügyészség szerint az állami vasúti társaság a szerződés értékének több mint 13 százalékával fizetett többet. A vádhatóság szerint az egymillió euró a Vlădescu által irányított vagy hozzá közel álló, adóparadicsomokban bejegyzett cégekhez került fiktív szerződések révén. Az egyik gyanúsított Ionuţ Costea, a román Eximbank volt igazgatója, aki az ügyészek szerint 4 millió eurót kapott.