Nicolae Ciucă ugyanakkor arra is felhívta hallgatósága figyelmét, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra ambiciózus célt tűzött ki: az Európai Unió minden programjába integrálni a klímaváltozással kapcsolatos szempontokat, és az EU összkiadásainak 25 százalékát a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseket szolgáló programokra fordítani. Ez körülbelül 320 milliárd eurót jelent – tette hozzá a miniszterelnök.

Ugyanezen konferencián Klaus Iohannis elnök kijelentette, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem „nem lehet egy magányos harc”, és a központi közintézményeknek „katalizátorszerepet” kell vállalniuk a klímaváltozásra adott válaszlépések kezelésében.

– fogalmazott az államfő „Az éghajlatváltozás és hatásainak korlátozása: integrált megközelítés Románia számára” címet viselő jelentés közvitára bocsátása alkalmával. Hozzátette, prioritássá válik a lehető legtöbb társadalmi szereplő mozgósítása. „Akár az akadémiai szféráról, akár a kutatásról, a nem kormányzati szervezetekről, az üzleti szféráról vagy a médiáról beszélünk, valamennyi szereplő bevonására szükség van” – mondta.

Az államfő ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a klímapolitikára.
„Tudatában vagyok, hogy Románia számára, más országokhoz hasonlóan, ez egy új terület, emiatt a szakértői képzés és az intézményi kapacitás fejlesztése még folyamatban van. Úgy vélem, hogy a ma bemutatott jelentés hasznos lesz Önök számára mind a benne található részletes elemzés, mind pedig az előttünk álló főbb kihívások kezelésére javasolt konkrét intézkedések révén” – mondta Iohannis.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

A közelmúltban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Meteorológiai Világszervezet egy sor tudományos jelentést tett közzé, amelyek szerint az éghajlatváltozás felgyorsult, jelentős anyagi károkat okoz, és negatívan befolyásolja az emberek életminőségét és élettartamát – számolt be az államfő.

„Emiatt a mi válaszunknak is gyorsnak és határozottnak kell lennie, miközben szem előtt kell tartanunk, hogy nem áll rendelkezésünkre semmiféle csodamegoldás. Románia olyan sajátos kihívásokkal néz szembe, amelyek átfogó alkalmazkodási intézkedéseket igényelnek a kánikula, az aszály és a vízhiány hatásainak enyhítésére, de ezzel párhuzamosan olyan intézkedéseket is meg kell hoznunk, amelyek mérsékelik az említett jelenségeket, azaz csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és az emberek által okozott szennyezést” – figyelmeztetett Iohannis.

Az államfő szerint

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió szilárd elkötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá és társadalommá váljon, és közbenső célként 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

„Egy ilyen ambiciózus cél radikális átalakításokat igényel, de ezeknek gazdaságilag megvalósíthatónak és társadalmilag méltányosnak kell lenniük. Annak elkerülése érdekében, hogy az átmenet zűrzavaros, mélyreható negatív hatásokkal járó folyamat legyen, jobb és összehangolt tervezésre és korai fellépésre van szükség az összes érintett köz- és magánszereplő részéről, ami még inkább indokolja az integrált terv és megközelítés kidolgozását” – szögezte le az elnök.

Rámutatott,

A klímasemlegességre való áttérés számos előnnyel jár, többek között új beruházások születnek a kutatás, a fejlesztés és innováció területén, új, kevésbé szennyező iparágak fejlődnek ki, új munkahelyek jönnek létre, és nő az energiabiztonság az energiaimporttól való függőség csökkentése révén. Mindez az ökoszisztéma és a lakosság egészségének javulását eredményezi – fogalmazott Iohannis.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben, amelyet az Oroszország Ukrajna elleni háborúja súlyosbít, még sürgetőbbé válik a gazdaság karbonsemlegessé tétele és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való gyorsított átállás, ami Románia és az Európai Unió energiabiztonságát garantálná – nyomatékosította még az államfő.