Fotó: Videófelvétel
Jelenleg nehéz lenne választási szövetséget létrehozni a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között, mint ahogy közös listákat állítani is, de a választások után ismét létrejöhet a PSD–PNL-koalíció – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke.
2024. január 16., 09:392024. január 16., 09:39
A politikus hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva jelentette ki, hogy nem látja lehetségesnek a közös választási indulást.
„Az idő azt mutatja, hogy nem. Nem lehet egyesíteni a két családot. Ott volt az USL, ameky Traian Băsescu elnök ellen jött létre. Nicolae Ciucă (a PNL elnöke – szerk. megj.) és én nem ellenségek vagyunk, hanem politikai ellenfelek. Ez az igazság, függetlenül attól, hogy sikerül-e együtt kommunikálnunk és a dolgokat a helyes irányba vinni.
– fejtette ki. Ami Románia leendő elnökét illeti, Marcel Ciolacu azt szeretné, ha a PSD-ből kerülne ki.
„Úgy gondolom, hogy 20 év után és különösen többszörös válság után itt az ideje, hogy Romániában baloldali elnök legyen, egy olyan ember, aki baloldali, aki érzi a társadalmi igazságosságot. Amikor a Szociáldemokrata Párt színre lépett, és elvállalta ezt a nehéz kormányzást (...), megnéztük a számokat, mielőtt elvállaltuk volna ezt a kormányzást.
– tette hozzá Ciolacu. Arra a kérdésre, hogy a jövőben a román elnöki vagy a miniszterelnöki tisztséget választaná-e, Marcel Ciolacu azt mondta, nem akar „szégyenkezni” azért, amit az utóbbi időben tett.
„Leginkább tükörbe akarok nézni, és nem akarok szégyenkezni azért, amit az utóbbi időben tettem. Nem okoz gondot, hogy egyszerű képviselő maradjak a Buzău megyei listán” – mondta a PSD vezetője.
„Nem hiszem, hogy Románia szegényebb lesz egy demokratikus gyakorlattól” – mondta az idei választásokra utalva.
Mint ismeretes, az idei évben négy választást is tartanak, a liberálisok pedig a lehetséges megtakarításokra hivatkozva javasolják egyes választások összevonását.
A PSD vezetője úgy véli, az ilyen politikai trükkök „nem fogják becsapni a románokat”.
„Aki összevonásokkal próbálja becsapni a románokat, mondván, hogy ezzel pénzt lehet megtakarítani, az nem lesz sikeres. A románokat már nem lehet becsapni” – szögezte le.
„Véleményem szerint ez egy elhamarkodott vita. A legfontosabbak az európai parlamenti választások. Ez lesz a barométer, és megmutatja, hogy ennek a koalíciónak van-e jövője 2024 után. És akkor azt hiszem, leülhetünk és megbeszélhetünk mindent” – jelentette ki.
Továbbra sem tett le a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arról, hogy esélyei növelése érdekében összevonjon egyes, jövő évben esedékes választásokat: a párt azt szeretné, ha az önkormányzati választásokat összekapcsolnák az elnökválasztás első fordulójával.
Mint arról beszámoltunk, a liberálisok az önkormányzati és az állmfőválasztást szeretnék összevonni, tekintettel arra, hogy a parlamenti választásokat nem lehet áthelyezni. A döntés februárig születhet meg. A liberálisok számításai szerint az összevonás esetén az elnökválasztás második fordulójára októberben kerülhet sor. Így az új elnök akkor lépne hivatalba, amikor a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis befejezi mandátumát. Liberális források azt is elmondták, hogy jelenleg a PNL saját elnökjelöltet kíván indítani, és Nicolae Ciucă pártelnök az első számú esélyes. Mint ismeretes, a kisebbik kormánypártot a közvélemény-kutatások következetesen 20 százalék körül mérik, jócskán lemaradva a 30 százalékos támogatottságú koalíciós partnertől, a PSD-től. Az önkormányzati és az elnökválasztás összevonásától azt remélik, hogy a nagyobb mozgósító erővel bíró helyhatósági megmérettetés a párt elnökjelöltje számára is több voksot hoz. Mint ismeretes, idén választási szuperév lesz Romániában: európai parlamenti, parlamenti, önkormányzati és államfőválasztás is esedékes.
Nem támogatja feltétel nélkül a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra vonatkozó javaslatát, hogy vonják össze a jövő évi önkormányzati választást az államfőválasztással.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!