A tavalyi szenátusi vita során Cseke Attila frakcióvezető kifejtette, két olyan rendelkezést tartalmaz a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ határozottan elutasít: nem ért egyet a Btk. hivatali gondatlansággal kapcsolatos cikkelyének hatályon kívül helyezésével. „Ez ugyanis azt jelentené, hogy a btk. szerint nem létezik olyan eset, hogy egy köztisztviselő, bár nem szándékosan, de hatáskörét hibásan vagy mulasztással teljesíti” – idézte Cseke Attila érvelését a szövetség hírlevele.

A frakcióvezető akkor hozzátette, nem értenek egyet azzal sem, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményére kiszabható legmagasabb büntetést 7 évről 5 évre csökkentették, továbbá hogy ez a cselekedet csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetője vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. „Az RMDSZ ebben a két esetben a hivatali visszaélésnek csak olyan meghatározását tartja elfogadhatónak, amely az alkotmánybíróság döntését veszi alapul, márpedig az említett módosítások nem szerepelnek a taláros testület vonatkozó határozataiban” – hangsúlyozta tavaly Cseke Attila.

Másnap, a képviselőházi vita során Korodi Attila frakcióvezető a plenáris ülésen is jelezte, hogy az RMDSZ nem tudja támogatni a Btk.-módosítást, ha nem veszik figyelembe a kifogásait. Leszögezte, az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem értett egyet. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikkelyt. Később az RMDSZ közleményben tette egyértelművé: azt sem tudja támogatni, hogy a bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetést csökkentsék.

Mivel a PSD–ALDE-kormánytöbbség elvetette az RMDSZ módosító indítványait, a szövetség végül a Btk-módosítás végszavazásán tartózkodott. Mint ismert, a Btk.-nak a román ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legellentmondásosabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt.

Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.