Olyan módosító javaslatot is támogatott a büntető törvénykönyv (btk.), valamint a büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) szerdai parlamenti végszavazásán az RMDSZ, amelyet tavaly még ellenzett.
2019. április 26., 10:002019. április 26., 10:00
2019. április 26., 10:102019. április 26., 10:10
A Btk.-módosítások során döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház ezen a héten egyebek mellett csökkentette az elévülési határidőket, és megszüntette a hivatali gondatlanság büntethetőségét.
Elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait szerdán, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.
Nem mellékes, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. eme előírását is, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét.
A tavalyi szenátusi vita során Cseke Attila frakcióvezető kifejtette, két olyan rendelkezést tartalmaz a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ határozottan elutasít: nem ért egyet a Btk. hivatali gondatlansággal kapcsolatos cikkelyének hatályon kívül helyezésével. „Ez ugyanis azt jelentené, hogy a btk. szerint nem létezik olyan eset, hogy egy köztisztviselő, bár nem szándékosan, de hatáskörét hibásan vagy mulasztással teljesíti” – idézte Cseke Attila érvelését a szövetség hírlevele.
A frakcióvezető akkor hozzátette, nem értenek egyet azzal sem, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményére kiszabható legmagasabb büntetést 7 évről 5 évre csökkentették, továbbá hogy ez a cselekedet csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetője vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. „Az RMDSZ ebben a két esetben a hivatali visszaélésnek csak olyan meghatározását tartja elfogadhatónak, amely az alkotmánybíróság döntését veszi alapul, márpedig az említett módosítások nem szerepelnek a taláros testület vonatkozó határozataiban” – hangsúlyozta tavaly Cseke Attila.
Másnap, a képviselőházi vita során Korodi Attila frakcióvezető a plenáris ülésen is jelezte, hogy az RMDSZ nem tudja támogatni a Btk.-módosítást, ha nem veszik figyelembe a kifogásait. Leszögezte, az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem értett egyet. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikkelyt. Később az RMDSZ közleményben tette egyértelművé: azt sem tudja támogatni, hogy a bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetést csökkentsék.
Mivel a PSD–ALDE-kormánytöbbség elvetette az RMDSZ módosító indítványait, a szövetség végül a Btk-módosítás végszavazásán tartózkodott. Mint ismert, a Btk.-nak a román ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legellentmondásosabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt.
Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.
Az urnáktól hosszú ideje távolmaradók mozgósításában lát esélyt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra, hogy ne a magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyerje meg az elnökválasztást.
Marcel Ciolacu hét elején lemondott miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kivárásra játszik, és mindenképpen kormányra juttatná pártját, akár a szélsőjobboldali George Simion győz, akár a liberális Nicușor Dan.
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
2 hozzászólás