A liberális párti politikus egyúttal azt is megfogalmazta, nem túl bizakodó a terv megvalósítását illetően. Rámutatott: Románia alkotmányában nem szerepelnek a régiók, a jelenlegi fejlesztési régiók egyféle „civil szervezetként” szerveződnek.

Tehát alkotmánymódosításra lenne szükség a közigazgatási átszervezésre, erre 2014-ben volt próbálkozás, de a rosszul megfogalmazott tervezetet az alkotmánybíróság elutasította. Emil Boc azt is felidézte, hogy 2011-ben 16 összevont megyét szerettek volna, ami valójában 13 plusz hármat jelentett volna. Hargita, Kovászna és Maros megye lett volna az utóbbi három, mivel az RMDSZ nem akarta, hogy ezeket más régiókhoz csatolják, és így a magyarság elveszítse a többséget.

– fejtegette Boc. Majd arra ki kitért, hogy a módosítással szét lehetne zúzni az 1968 óta, vagyis 55 éve létező klientúrarendszert. „A megyékben a polgármesteri hivatalok, rendőrségek, kataszteri hivatalok kialakítottak saját klientúrát. Románia fellélegezne, ha ezektől megszabadulna” – hangsúlyozta a kolozsvári polgármester.

Határozott nem

Az viszont nem valószínű, hogy Bocnak ezúttal sikerülne a maga oldalára állítani az RMDSZ-t.

így a megyei önkormányzatok által finanszírozott intézmények kerülnének veszélybe.

„A Traian Băsescu által vezetett Demokrata Pártnak, melynek Emil Boc is tagja volt, régi vesszőparipája, hogy régiókat hozzanak létre a megyék helyett” – idézte fel a székelyföldi politikus. Szerinte ennek több oka is van, egyrészt Erdélyben a több mint ezer éves berendezkedés, a vármegyerendszer túl jól működik, másrészt Emil Boc „önjelölt régióvezér” szeretne lenni. „Emil Boc Kolozsvár sikeres polgármestere, de úgy tűnik, neki ez nem elég” – mondta a háromszéki politikus, aki szerint Boc szava nem elég arra, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszert megváltoztassa.

Emlékeztetett, hogy Cseke Attila fejlesztési miniszter kezdeményezésére megszüntették az építkezési felügyelőségeknél a felesleges regionális szintet, ami csak „parkolópálya” volt a régi embereknek.

– fogalmazta meg Tamás Sándor. Másrészt – tette hozzá –, hogy ha Háromszéket, Har­gita és Maros megyét „besepernék” egy központi fejlesztési régióba, 25 százalék alá kerülne a magyarság aránya. „Mi lenne például a Székely Nemzeti Múzeum finanszírozásával, fontos lenne vagy sem a 75 százalékos többségnek? Látjuk, hogy ebben a régióban a Batthyáneum könyvtár sorsa is csak nekünk fontos. Attól tartok, hogy jól működő székelyföldi intézmények jutnának sanyarú sorsra. Ezért határozottam ellenzem az átszervezést” – szögezte le Tamás Sándor.

korábban írtuk

A Romániai Püspöki Konferencia a Batthyáneum ügyében: a történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

A Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosította a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget a Batthyáneum ügyében. Hangsúlyozzák, a nyilvánvaló történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.