Dan Barna (balra) és Kelemen Hunor (jobbra) eltérő álláspontot képvisel a kormányban a polgármester-választás tekintetében
Fotó: Gov.ro
A koalíciós megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó indítvány parlamenti támogatásának módját szabályozza – ismerte el Dan Barna miniszterelnök-helyettes, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából létrejött USR-PLUS társelnöke egy televíziós műsorban. Egy hasonló kezdeményezés miatt az RMDSZ tavaly hozzájárult a kisebbségi Orban-kormány megbuktatásához.
2021. április 24., 12:402021. április 24., 12:40
2021. április 24., 12:522021. április 24., 12:52
A politikust többek között arról kérdezték a Digi24 televízió egyik műsorában, hogy van-e összefüggés a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó kezdeményezésük és a megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása között. Ennek megfelelően ha a bukaresti jobbközép koalícióban nincs konszenzus bizonyos törvénytervezetekkel vagy a kormányprogramban nem szereplő témákkal kapcsolatban, a pártok parlamenti frakciói a „koalíción kívül is felléphetnek” ezek érdekében, amennyiben erről előzetesen értesítették a partnereket. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenleg hatalmon lévő pártok ellenzéki alakulatokkal is megállapodhatnak egy-egy törvénytervezet elfogadásáról.
Az USR PLUS és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonban szükségesnek tartja ezt a reformot az elöljárok legitimitásának erősítése érdekében. „Megegyeztünk abban, hogy amikor majd a parlament elé visszük az indítványt, nem lesz harag a koalícióban, ha az más pártok támogatásával átmegy a törvényhozáson” – fogalmazott Dan Barna.
Megkérdezték a miniszterelnök-helyettestől azt is, hogy az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről számítanak-e támogatásra e tekintetben, tekintettel arra, hogy a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) köztudottan az RMDSZ álláspontját támogatja. Erre reagálva Barna rámutatott, az AUR képviselőivel nem tárgyal, mert „szélsőséges pártnak” tartja az alakulatot.
Mint ismeretes, a bukaresti kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok a héten úgy oldották fel a Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter menesztése nyomán kirobbant válságot, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait, hogy elkerüljék a további konfliktusok kialakulását. Miközben a pártvezetők leszögezték, hogy a koalíció működése a szolidaritás és összetartás elvére alapul, és minden nagyszabású politikai döntést a koalíciós pártok egyetértésével hoznak meg, a tavaly decemberben kötött koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítés immár felhatalmazza a koalíciós pártokat, hogy a partnerek által nem támogatott törvénykezdeményezéseikhez – figyelmeztetés után – az ellenzéki pártoknál keressenek alkalmi támogatást.
A PNL és az USR-PLUS azonban prioritásának tekinti a választási törvény ilyen irányú módosítását. Sőt a Ludovic Orban vezette román liberálisok 2019-ben homlokegyenest más vállalást tartalmazó megállapodást kötöttek az RMDSZ-szel, valamint az USR-rel: a magyar alakulatnak azt ígérték, nem fogják kezdeményezni a választási törvény oly módon történő módosítását, hogy két fordulóban válasszák meg a polgármestereket, ehhez képest az USR-rel kötött megegyezésben éppen ennek az ellenkezője szerepel.
„Azáltal, hogy a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben a kétfordulós polgármester-választás érdekében, kissé megszegtem az RMDSZ-szel kötött egyezséget” – vallotta be Ludovic Orban miniszterelnök, aki ugyanakkor hozzátette: az RMDSZ-nek lehetősége van ellenlépéseket tenni.
A PSD-nek és az RMDSZ-nek tavaly februárban közösen sikerült megakadályoznia a kétfordulós rendszer bevezetését: miután a kisebbségi Orban-kabinet a parlamenti vitát mellőzve, kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé erre vonatkozó jogszabályt, az emiatt beterjesztett bizalmatlansági indítványt megszavazta a törvényhozás, így megbukott a liberális kormány.
Mindössze három hónappal a hivatalba lépése után megbukott a Ludovic Orban vezette kormány a kétkamarás bukaresti parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A PSD és az RMDSZ bizalmatlansági indítványát 261 törvényhozó támogatta szavazatával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!