Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Ha népszavazáson kellene dönteni arról, hogy Románia köztársaság maradjon-e, vagy térjen vissza a királyság intézményéhez, a többség ragaszkodna a köztársasághoz – derül ki egy friss felmérésből.
2023. december 11., 11:532023. december 11., 11:53
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint ha népszavazást tartanának az ország államformájáról, akkor
A megkérdezettek 9,9 százaléka nem tudott dönteni.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a társadalom többségében megerősödtek a republikánus érzelmek, 2013-ban ugyanis még csak 41 százalék voksolt volna a köztársaságra, 27,2 a királyságra – viszont 31,8 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak volna érdemben dönteni a kérdésben.
A mostani adatok alapján a 30 év alattiak, a bukarestiek és a magasabb jövedelműek szavaznának inkább a monarchiára.
Ugyanakkor
Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a többség – 56,1 százalék – egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a királyság előnye azt, hogy a király nem függ a pártokból, és döntőbíróként léphet fel a politikai életben. Azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet, 35,9 százalék.
Azok között, akik egyetértenek a megállapítással, többségben vannak a 30 év alattiak, a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukarestiek és a nagyvárosok lakói, a magasabb jövedelműek és a magánvállalkozások alkalmazottai.
Azzal a megállapítással, miszerint a köztársaság előnye az, hogy időszakosan elnökválasztást tartanak, ezért nem áll fenn a veszélye, hogy az államfő túlhatalomra tegyen szert, a válaszadók 69,1 százaléka ért egyet, és csupán 25,3 százalék nem. Tíz éve még csak a válaszadók 51,7 százaléka értett egyet vele.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy jobb lett volna-e, ha 1989-ben Románia azonnal áttér a királyságra.
22,1 százalék szerint minden ugyanolyan lenne, és csupán 11,2 százalék gondolja úgy, hogy minden rosszabb lenne.
A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!