Ismét célkeresztben. Miron Cozma egykori bányászvezér ellen is újabb eljárás indult az 1990-es bányászjárás miatt
Fotó: Facebook/Miron Cozma
Büntetőeljárást indított a legfőbb ügyészség Miron Cozma egykori bányászvezér és Adrian Sârbu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökének volt tanácsadója ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.
2025. január 17., 14:212025. január 17., 14:21
Ezt maga a legfőbb ügyészség közölte pénteken, miután mindkettejüket beidézték, hogy ismertessék velük a vádiratot.
Az ügyészségre érkezve Cozma szidalmazta a jelenlévő újságírókat, amiért szerinte nem mondtak igazat az 1990 júniusában történtekről, azt állította, hogy 1991 szeptemberében letartóztatta Ion Iliescut, sőt majdnem le is lőtte, majd szidalmazni kezdett egy állampolgárt, aki félbeszakította őt.
'90-ben elvitt a Securitate. Petrozsény polgármesterét, amikor nem egyezett bele, mert félt tőlem, hogy több bányászt és Petrozsény környékéről származó embert gyűjtsön össze, hogy jöjjenek Bukarestbe, ahogy Iliescu kérte, megverték a városházán, és én odamentem, és engem is megvertek, kevésbé, mint őt, és bevittek egy öltönyben (...)
Mindannyian elárulták. Marian Munteanu, ăgureanu csatlósa. Măgureanut az egyetemnél kaptam el, az építészeti karral szemben (...) Azok bányászok voltak a Romexpón? Ferentariban a hadsereg munkaruhába öltözött. Civilben vittek a sportcsarnokba, és ott tartottak 15-éig” – állította zaklatottan Miron Cozma.
Mint arról beszámoltunk,
Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.
Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.
A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.
A katonai ügyészek szerint
amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.
Közleményében az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren.
A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót. Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.
„A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek.
Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre” – olvasható a közleményben.
Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz.
Emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt újfent büntetőeljárás elindítását rendelte el szerdán a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében.
A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek.
A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben. Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.
A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket – idézte fel közleményében az ügyészség.
A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy
Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!