Archív felvétel
Fotó: Cdep.ro
Nem sikerült biztosítania a szükséges jelenlétet az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a bukaresti parlament hétfői ülésén, emiatt szavazásra sem bocsáthatták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormány elleni bialmatlansági indítványt. Ennek következtében hivatalában marad a Ludovic Orban vezette kabinet.
2020. augusztus 31., 16:372020. augusztus 31., 16:37
2020. augusztus 31., 18:502020. augusztus 31., 18:50
Az ülést a PNL mellett a teljes jobboldal, a kisebbségi képviselők és az RMDSZ is bojkottálta. A legnagyobb frakcióval rendelkező PSD-nek a papírforma szerint – két másik baloldali párttal együtt – elegendő törvényhozója lenne a kormánybuktatáshoz, de több törvényhozójuk is hiányzott. Kiderült, hogy a PSD parlamenti frakciójához tartozó hét törvényhozó nem jelent meg a két ház együttes ülésén, amelyen a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt vitatták volna meg.
„Így nem lehet szavazásra bocsátani a rendkívüli ülésszak napirendjét” – ismerte el Marcel Ciolacu képviselőházi elnök. A PSD elnöki tisztségébe frissen megválasztott Ciolacu bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy zárják ki a pártból azokat, akik beteget jelentettek, és távolmaradásukkal ellehetetlenítették a bizalmatlansági indítvány megszavazását. Hiányoztak az ülésről a nemzeti kisebbségek csoportjának képviselői, valamint a Népi Mozgalom Párt (PMP) valamennyi törvényhozója. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Benedek Zakariás az Agerpres szerint közölte, hogy a szövetség egyetlen törvényhozója sincs jelen a teremben. „Ha lesz kvórum, mi is jelen leszünk, de nem szavazunk” – tette hozzá.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti frakcióinak vezetői szintén bejelentették, hogy elhagyják az üléstermet. Az egyetlen frakcióhoz sem tartozó szenátorok közül csak Nicolae Marin, Călin Popescu-Tăriceanu, Adrian Ţuţuianu és Emilia Arcan volt jelen a teremben, a képviselők közül pedig Dumitru Lovin. A Pro Románia 21 törvényhozója viszont jelen volt az ülésen, a PSD-frakciókból pedig öten hiányoztak.
A két ház együttes ülése az eredeti programnak megfelelően 14 órakor kezdődött el, röviddel ezután azonban másfél órára felfüggesztették, mert csak 170 törvényhozó volt a teremben. A frakcióvezetők döntése értelmében 15 óra 30 perckor újrakezdték az ülést névsorolvasással, de második nekifutásra is döntésképtelennek bizonyult a testület.
Kelemen Hunor korábban bejelentette, az RMDSZ törvényhozói jelen lesznek, de nem vesznek részt a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya elleni bizalmatlansági indítvány hétfői szavazásán. Az RMDSZ elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: az RMDSZ elégedetlen a Ludovic Orban vezette kormánnyal, amely megérdemelné, hogy leváltsák, de a magyar szövetség távol akarja tartani magát a PNL és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti hatalmi harctól, és nem akar segédkezet nyújtani ahhoz, hogy a PNL áldozati szerepben tetszeleghessen.
Persze, nagyon ravasz módon próbálnak minket bevonni ebbe a háborúba, de ma hagynunk kell őket, hogy nélkülünk boldoguljanak a bizalmatlansági indítványukkal” – mondta az MTI szerint Kelemen Hunor, arra utalva, hogy a román pártok az RMDSZ több törvénytervezetét elutasították, miután a jobboldali Klaus Iohannis államfő azzal támadta szociáldemokrata ellenfeleit, hogy kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. A „kreténség” minősítés Iohannistól származik, aki 2014-ben, államfővé választása előtt így ostorozta azokat a politikusokat, akik Erdély elszakításával riogatva próbáltak szavazatokat szerezni.
Kelemen Hunor: nagyon ravasz módon próbálnak minket bevonni ebbe a háborúba (archív felvétel)
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett „senki sem elégedett” a PNL-kormánnyal, amely szerinte fejetlenül kapkod, káoszt idézett elő az országban, mert valójában nem is akart kormányozni, tavaly abban a reményben vállalkozott a kormányzásra, hogy sikerül előrehozott választásokat előidéznie.
Kelemen Hunor úgy vélte: a PNL mindenképpen kormányon marad az év végi parlamenti választásokig, de ha a bizalmatlansági indítvány megszavazása miatt csak korlátozott, ügyvivői hatásköre marad, akkor minden kudarcáért, a járványhelyzet romlásáért, a halottak növekvő számáért, a gazdasági csődért azokat teheti felelőssé, akik megszavazták a kormánybuktatást. „Nehezen tudnánk mi ezt az esélyt megadni a kormánypártnak, ezért inkább távol maradunk a voksolástól” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Elemzők szerint az RMDSZ abban a vonatkozásban lehet a mérleg nyelve, hogy biztossá tehetné a kormány bukását. Néhány vokstól függő talpon maradását viszont nem tudja garantálni. A kétkamarás bukaresti román parlament hétfő délutáni együttes ülésén szavaz a PNL kisebbségi kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás