Dacian Cioloș
Fotó: Gábos Albin
Páros lábbal szállt bele koalíciós partnereibe Dacian Cioloș, a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR-PLUS) szövetség társelnöke.
2021. július 08., 17:032021. július 08., 17:03
2021. július 08., 17:072021. július 08., 17:07
A liberális és szélsőliberális pártokat tömörítő, Renew Europe nevű európai parlamenti frakció elnöke azok után tette ezt, hogy szerdán Twitter-oldalán azzal dicsekedett:
Dacian Cioloș, az Európai Parlamentbe jutott liberális és szélsőliberális pártokat tömörítő Renew Europe frakció elnöke, az USR-PLUS társelnöke szerint az Európai Bizottság felfüggesztette Magyarország európai uniós helyreállítási tervét, amelynek célja a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszaesés ellent
A volt technokrata miniszterelnök, korábbi mezőgazdasági uniós biztos szerda este közösségi oldalán az USR-PLUS-szal közösen kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ elnöke, Ludovic Orban, illetve Kelemen Hunor elleni támadással próbálta kompenzálni a kudarcot, miután azok korábban bírálták őt és pártját.
Cioloș szerint „érdekes” hete volt, miután egyrészt azzal szembesült, hogy Orban az USR-PLUS román nemzethez és hagyományokhoz, Kelemen pedig a kormánykoalícióhoz való tartozását kérdőjelezte meg. Az USR elnöke azt állítja: hidegen hagyják a nyilatkozatok, amelyeket „az abszolút nevetséges politikai férfiasság sugallását célzó demonstratív morcosságnak” tekint. Szerinte Orban az USR-PLUS-t bíráló nyilatkozatával valójában a PNL bizonyos köreit akarta megszólítani a párton belüli elnökválasztás előtt,
Mindezzel egyrészt Ludovic Orban azon, vasárnapi nyilatkozatára utalt, amelyben az arról beszélt: miközben a PNL a hagyományos nemzeti és vallási érdekeket kívánja képviselni, az USR-PLUS politikusait nem látta a román zászló napján szervezett ünnepségeken, mint ahogy keresztet vetni vagy a Bibliára esküdni sem.
Kelemen Hunor viszont szerdán bírálta keményen Cioloșt, miután az – mint kiderült, alaptalanul – afölött jubilált, hogy sikerült elérni a magyar helyreállítási terv jóváhagyási folyamatának felfüggesztését. Leszögezte:
„Nem értek egyet az ilyen megnyilvánulásokkal, Cioloș hős akart lenni, de nem sikerült neki. A politikában egyetlen számla sem marad kifizetetlen” – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke, aki szerint az USR-PLUS társelnöke óriási hibát követett el.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!