Adat, kártya. A névtelen kártyavásárlás eltörlése esetén szavatolni kell a személyes adatok biztonságát
Fotó: 123RF
Ismét fölmerült annak szükségessége, hogy a mobiltelefon-feltöltőkártyák csak úgy legyenek megvásárolhatóak, ha a vevő megadja a személyi adatait. Ezt Stelian Ion igazságügy-miniszter a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésével indokolja.
2021. június 11., 19:302021. június 11., 19:30
Ismét nekifutna a kormány a névtelen mobiltelefonos feltöltőkártya-vásárlás felszámolásának: Stelian Ion igazságügy-miniszter bejelentette, hogy napirendre kell tűzni a kérdést. A miniszter kedden este azzal indokolta a felvetést, hogy ily módon könnyebben felderíthetők lennének a bűncselekmények.
Stelian Ion a közel két hete elkövetett aradi robbantásos merénylet kapcsán beszélt a témáról. Mint ismeretes, a partiumi városban az autójába rejtett távirányítású bombával öltek meg egy helyi üzletembert, a robbanószerkezetet a gyanú szerint mobiltelefonnal hozhatták működésbe. A miniszter emellett emlékeztetett:
és a két évvel ezelőtti, kétszeres caracali emberrablás és gyilkosság ügyében is hatékonyabban lehetett volna eljárni, ha nincs lehetőség a névtelen feltöltőkártya-vásárlásra. „A téma a prioritáslistámon szerepel, lehetségesnek kell lennie, lássuk, mi erre az alkotmányos megoldás” – fogalmazott a miniszter.
Fotó: 123RF
Stelian Ion arra utalt, hogy az alkotmánybíróság tavaly februárban alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a személyes adatok megadására kötelezte volna azokat, akik mobiltelefonos felöltőkártyát akartak vásárolni. A döntést egyhangúlag hozta meg a taláros testület. A rendeletet még 2019-ben fogadta el a Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek – s ezáltal elfogadta az ombudsman kifogásait – mert a jogszabály-módosítás sürgőssége nem volt megindokolva egy ilyen horderejű kérdésben, amely sok ember személyes adatainak tárolására vonatkozik. Egyébként már többször megkísérelték nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorítani a mobiltelefon-feltöltőkártyák vásárlását, ez az intézkedés azonban többször elbukta az alkotmánybírósági normakontrollt.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró, aki 2007 és 2016 között volt a taláros testület tagja, a téma kapcsán a Krónikának tegnap elmondta: a kérdés már abban az időszakban felvetődött, amikor ő is az alkotmánybíróság tagja volt, miután a prepay-kártyák anonim megvásárlásának megszüntetése az Európai Unió részéről megfogalmazott elvárás volt, és a taláros testület akkor – és azóta is – azért vetette el,
A volt alkotmánybíró emlékeztetett: ezt az EU minden országában bevezették, de az egyetlen alkotmánybíróság, amely az erről szóló törvényt megsemmisítette, a román volt, miután azt megtámadták a taláros testületnél.
Fotó: Barabás Ákos
„Ez egy román specifikum volt, miután itt az ajánlásokat sem vették át teljesen, úgy, ahogy kellett volna. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta, hogy ha a jelenlegi körülmények között vezetik be az adatok megadásának kötelezettségét, az sérti a személyes adatok biztonságát, hiszen jelenleg akármelyik újságárusbódéban vásárolható feltöltőkártya. Ehhez a vásárlónak ki kellene töltenie egy űrlapot, megadva az adatait, ennek nyomán viszont a személyi adatok nem lennének biztonságban. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta ki,
Ez a 2014–15-ös időszakban volt. Utólag ráadásul még az EU is módosította az álláspontját, és az ajánlásába belefoglalta a személyes adatok védelmének fontosságát” – emlékeztetett Puskás Bálint.
Mint mondta, a megoldás ebben az esetben az, ha feltöltőkártyákat is csak olyan körülmények között lehet megvásárolni, mintha az ember hagyományos, névre szóló előfizetést kötne valamely szolgáltatóval. Ebben az esetben a szolgáltató biztosítja, hogy az adatokat a törvénynek megfelelően védjék.
„Ennek az újságárusok és az üzletek nem felelnek meg, hiszen az űrlapot bedobják egy fiókba, összekeveredhet az újságokkal, akárhova kerülhet. Ha tehát az új törvényben nem lesz majd biztosíték a személyes adatok védelmére, az alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenessé nyilvánítja majd” – szögezte le Puskás Bálint a Krónikának.
Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő a törvényt, amely szerint az útdíj az érvényessége kezdetétől számított 24 órán belül is kifizethető.
A parlament külpolitikai és európai ügyekért felelős bizottságai 35 támogató és hat ellenszavazattal kedvezően véleményezték kedden Roxana Mînzatu uniós biztosi jelölését.
A Szeben megyei választási iroda (BEJ) elrendelte kedden a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje, Nicolae Ciucă több választási plakátjának eltávolítását, mivel ezek mérete nem felel meg a vonatkozó törvényben előírtaknak.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a névtelen petíciókat figyelembe veszik, ha azok nemi vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos esetekre vonatkoznak.
Bár az államfő- és a parlamenti választásokig még hátra van néhány hét, a jelek szerint egy győztest máris ki lehet hirdetni: Ilie Bolojant, a Bihar megyei közgyűlés liberális elnökét, Nagyvárad korábbi polgármesterét.
Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 agrártermelőnek utalta át a gazdákat megillető mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert, aki korrupciós ügyben érintett.
Bűnszervezet létrehozása, fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok megsértése, minősített csempészés és kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt 131 házkutatást tartott hétfőn a DIICOT és a rendőrség.
A román kormány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kívánja növelni a védelmi költségvetést – derült ki hétfői sajtóértesülésekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!