Adat, kártya. A névtelen kártyavásárlás eltörlése esetén szavatolni kell a személyes adatok biztonságát
Fotó: 123RF
Ismét fölmerült annak szükségessége, hogy a mobiltelefon-feltöltőkártyák csak úgy legyenek megvásárolhatóak, ha a vevő megadja a személyi adatait. Ezt Stelian Ion igazságügy-miniszter a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésével indokolja.
2021. június 11., 19:302021. június 11., 19:30
Ismét nekifutna a kormány a névtelen mobiltelefonos feltöltőkártya-vásárlás felszámolásának: Stelian Ion igazságügy-miniszter bejelentette, hogy napirendre kell tűzni a kérdést. A miniszter kedden este azzal indokolta a felvetést, hogy ily módon könnyebben felderíthetők lennének a bűncselekmények.
Stelian Ion a közel két hete elkövetett aradi robbantásos merénylet kapcsán beszélt a témáról. Mint ismeretes, a partiumi városban az autójába rejtett távirányítású bombával öltek meg egy helyi üzletembert, a robbanószerkezetet a gyanú szerint mobiltelefonnal hozhatták működésbe. A miniszter emellett emlékeztetett:
és a két évvel ezelőtti, kétszeres caracali emberrablás és gyilkosság ügyében is hatékonyabban lehetett volna eljárni, ha nincs lehetőség a névtelen feltöltőkártya-vásárlásra. „A téma a prioritáslistámon szerepel, lehetségesnek kell lennie, lássuk, mi erre az alkotmányos megoldás” – fogalmazott a miniszter.
Fotó: 123RF
Stelian Ion arra utalt, hogy az alkotmánybíróság tavaly februárban alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a személyes adatok megadására kötelezte volna azokat, akik mobiltelefonos felöltőkártyát akartak vásárolni. A döntést egyhangúlag hozta meg a taláros testület. A rendeletet még 2019-ben fogadta el a Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek – s ezáltal elfogadta az ombudsman kifogásait – mert a jogszabály-módosítás sürgőssége nem volt megindokolva egy ilyen horderejű kérdésben, amely sok ember személyes adatainak tárolására vonatkozik. Egyébként már többször megkísérelték nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorítani a mobiltelefon-feltöltőkártyák vásárlását, ez az intézkedés azonban többször elbukta az alkotmánybírósági normakontrollt.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró, aki 2007 és 2016 között volt a taláros testület tagja, a téma kapcsán a Krónikának tegnap elmondta: a kérdés már abban az időszakban felvetődött, amikor ő is az alkotmánybíróság tagja volt, miután a prepay-kártyák anonim megvásárlásának megszüntetése az Európai Unió részéről megfogalmazott elvárás volt, és a taláros testület akkor – és azóta is – azért vetette el,
A volt alkotmánybíró emlékeztetett: ezt az EU minden országában bevezették, de az egyetlen alkotmánybíróság, amely az erről szóló törvényt megsemmisítette, a román volt, miután azt megtámadták a taláros testületnél.
Fotó: Barabás Ákos
„Ez egy román specifikum volt, miután itt az ajánlásokat sem vették át teljesen, úgy, ahogy kellett volna. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta, hogy ha a jelenlegi körülmények között vezetik be az adatok megadásának kötelezettségét, az sérti a személyes adatok biztonságát, hiszen jelenleg akármelyik újságárusbódéban vásárolható feltöltőkártya. Ehhez a vásárlónak ki kellene töltenie egy űrlapot, megadva az adatait, ennek nyomán viszont a személyi adatok nem lennének biztonságban. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta ki,
Ez a 2014–15-ös időszakban volt. Utólag ráadásul még az EU is módosította az álláspontját, és az ajánlásába belefoglalta a személyes adatok védelmének fontosságát” – emlékeztetett Puskás Bálint.
Mint mondta, a megoldás ebben az esetben az, ha feltöltőkártyákat is csak olyan körülmények között lehet megvásárolni, mintha az ember hagyományos, névre szóló előfizetést kötne valamely szolgáltatóval. Ebben az esetben a szolgáltató biztosítja, hogy az adatokat a törvénynek megfelelően védjék.
„Ennek az újságárusok és az üzletek nem felelnek meg, hiszen az űrlapot bedobják egy fiókba, összekeveredhet az újságokkal, akárhova kerülhet. Ha tehát az új törvényben nem lesz majd biztosíték a személyes adatok védelmére, az alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenessé nyilvánítja majd” – szögezte le Puskás Bálint a Krónikának.
Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.
Tavaly több mint 860 biztonsági incidens tette részlegesen elérhetetlenné az internet-, telefon- és televíziós szolgáltatásokat Romániában, ami 70 százalékkal több, mint 2023-ban, amikor 497 üzemzavart regisztráltak.
Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy új vezetőséget nevezett ki az országos adóhatóság (ANAF) élére.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Legionárius propaganda terjesztése miatt vádat emeltek Călin Georgescu volt független államfőjelölt ellen – közölte szerdai közleményében a legfőbb ügyészség.
Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) megfellebbezte a ploiești-i bíróság ítéletét Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről – értesült szerdán ügyészségi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás van érvényben 15 nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Orosz, ukrán és moldovai állampolgárokat hamis román személyazonossági okmányokhoz juttató Botoșani megyei hivatalnokok ellen indított büntetőeljárást a legfőbb ügyészség.
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
szóljon hozzá!