Fotó: Ccr.ro
Alkotmánybíróságon támadja meg a Büntető törvénykönyv (Btk. és a büntető perrendtartás múlt héten a parlament által elfogadott módosításait – jelentette be az intézmény.
2023. április 12., 10:272023. április 12., 10:27
A kedd este kiadott közlemény értelmében a Btk. esetében
azt kifogásolják, hogy a törvényhozás végül nem állapított meg olyan alsó összeghatárt, amely alatt a hivatali visszaélés nem számít bűncselekménynek,
Alkotmányossági kifogást emelnek a büntető perrendtartás azon módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által folytatott lehallgatások származó felvételek bizonyítékként felhasználhatóak legyenek a büntetőeljárásban, ha azok bűncselekmény előkészítésére vagy elkövetésére vonatkozó adatokat vagy információkat tartalmaznak.
Problémásnak tartják azt a módosítást is, amely értelmében amennyiben a bizonyítékok között minősített információk is vannak,
hogy a védők és a vádlott is megismerhesse őket, ha rendelkezik jogosultsággall az ilyen adatok megtekintésére.
Ha nem rendelkeznek, és az érintettek nem kérik új védők kinevezését, akkor a bíró kérheti olyan védők delegálását, akik jogosultak a minősített információk kezelésére.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által a Btk. módosítására javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő, amely lényegesen kisebb összegben, 9000 lejben állapította volna meg a küszöbértéket.
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az eheti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módostó javaslatokat,
Mint megírtuk a bizottsági ülésen visszavont módosító indítványok között szerepelt az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró na Krónikának csütörtökön elmondta: elbukna az alkotmánybíróságon a Btk. összeghatár nélküli módosítása, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a hírszerzés bevonása a nyomozati eljárásba szintén problémás.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!