Hosszú még az út. Az uniós tagállamok parlamentjeinek sorra meg kell szavazniuk a bővítést, ami akár évekig is elhúzódhat
Fotó: Beliczay László
Hangos kampányba kezdett a kormány Románia mielőbbi, lehetőleg még idei schengeni csatlakozása érdekében, de elemzők szerint nincs realitása az övezet gyors bővítésének.
2021. március 01., 16:342021. március 01., 16:34
Florin Cîțu miniszterelnök néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy amennyiben pozitív lesz az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés,
„Románia 2011 óta készen áll a schengeni csatlakozásra. Tárgyalunk az MCV-ről. Idén korrigálnunk kell a problémákat. Ha minden jól megy – és a folyamatot már megkezdtük a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség felszámolásával –, pozitív jelentés születik” – fogalmazott egy interjúban a kormányfő. Nem tartotta kizártnak, hogy első körben csak a repülőterek lesznek kedvezményezettek.
Románia idén csatlakozhat a schengeni övezethez, amennyiben pozitív lesz az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés, a román euró viszont leghamarabb 2027-ben jöhet – vallja Florin Cîțu miniszterelnök.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. „Gazdasági szempontból hatalmas veszteség, erkölcsileg pedig tarthatatlan helyzet, hogy Románia a csatlakozás minden feltételét teljesíti, és mégis rendre elhalasztják felvételét a schengeni övezetbe” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Az új bukaresti koalíciós kormány egyik fontos célkitűzése, hogy még idén lezárja az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), és elérje Románia felvételét a schengeni övezetbe: ez nem halogatható tovább – mutatott rá Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére arra emlékeztetett:
„Eddig leginkább Franciaországnak (bevándorlás-, bűnözésügyek miatt) és Hollandiának (hajózási témák, roma- és melegjogok kapcsán) voltak kifogásai Románia schengeni tagsága ellen, így ezekben az államokban hosszabb parlamenti vita várható, a román félnek pedig válaszul a várt intézkedéseket meg kell hoznia” – mondta a szakértő, aki szerint egyébként Románia alapvetően felkészült a csatlakozásra.
Úgy véli, a technikai, törvényi háttér nagyjából megvan, az ukrán, moldovai, szerb határőrizetet kellene schengeni normák szerint átalakítani, ami pár hónapos munka lenne, akárcsak az övezet információs rendszeréhez való csatlakozás. „Nem tudunk román kormányzati tervről a növekvő migráció kezelésére. Több ezerrel növekedhet a nyugatra igyekvő, Románián keresztül tranzitáló migránsok száma, ami növelheti a fekete-tengeri és ukrajnai biztonsági régió gondjait. A Moldovai Köztársaság az Európai Unió társult tagja, tehát ezután is turistaútlevéllel utazhatnak be Romániába a moldovai állampolgárok, és három hónapig maradhatnak az EU-tagországban” – hívta fel a figyelmet a felmerülhető problémákra Barabás T. János.
Mint mondta, előbb a francia, holland és más akadékoskodókat kell meggyőzni. „Nem tisztázott még az Unió kelet-európai politikája – lásd például az Északi Áramlat gázvezeték körüli vitákat –, valamint Németország sem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy számít-e nagyobb bevándorlással a Balkánról. Ez utóbbi a járvány utáni gazdasági újjáéledés sikerétől is függ, ami ugye szintén bizonytalan” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!