Hosszú még az út. Az uniós tagállamok parlamentjeinek sorra meg kell szavazniuk a bővítést, ami akár évekig is elhúzódhat
Fotó: Beliczay László
Hangos kampányba kezdett a kormány Románia mielőbbi, lehetőleg még idei schengeni csatlakozása érdekében, de elemzők szerint nincs realitása az övezet gyors bővítésének.
2021. március 01., 16:342021. március 01., 16:34
Florin Cîțu miniszterelnök néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy amennyiben pozitív lesz az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés,
„Románia 2011 óta készen áll a schengeni csatlakozásra. Tárgyalunk az MCV-ről. Idén korrigálnunk kell a problémákat. Ha minden jól megy – és a folyamatot már megkezdtük a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség felszámolásával –, pozitív jelentés születik” – fogalmazott egy interjúban a kormányfő. Nem tartotta kizártnak, hogy első körben csak a repülőterek lesznek kedvezményezettek.
Románia idén csatlakozhat a schengeni övezethez, amennyiben pozitív lesz az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés, a román euró viszont leghamarabb 2027-ben jöhet – vallja Florin Cîțu miniszterelnök.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. „Gazdasági szempontból hatalmas veszteség, erkölcsileg pedig tarthatatlan helyzet, hogy Románia a csatlakozás minden feltételét teljesíti, és mégis rendre elhalasztják felvételét a schengeni övezetbe” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Az új bukaresti koalíciós kormány egyik fontos célkitűzése, hogy még idén lezárja az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), és elérje Románia felvételét a schengeni övezetbe: ez nem halogatható tovább – mutatott rá Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére arra emlékeztetett:
„Eddig leginkább Franciaországnak (bevándorlás-, bűnözésügyek miatt) és Hollandiának (hajózási témák, roma- és melegjogok kapcsán) voltak kifogásai Románia schengeni tagsága ellen, így ezekben az államokban hosszabb parlamenti vita várható, a román félnek pedig válaszul a várt intézkedéseket meg kell hoznia” – mondta a szakértő, aki szerint egyébként Románia alapvetően felkészült a csatlakozásra.
Úgy véli, a technikai, törvényi háttér nagyjából megvan, az ukrán, moldovai, szerb határőrizetet kellene schengeni normák szerint átalakítani, ami pár hónapos munka lenne, akárcsak az övezet információs rendszeréhez való csatlakozás. „Nem tudunk román kormányzati tervről a növekvő migráció kezelésére. Több ezerrel növekedhet a nyugatra igyekvő, Románián keresztül tranzitáló migránsok száma, ami növelheti a fekete-tengeri és ukrajnai biztonsági régió gondjait. A Moldovai Köztársaság az Európai Unió társult tagja, tehát ezután is turistaútlevéllel utazhatnak be Romániába a moldovai állampolgárok, és három hónapig maradhatnak az EU-tagországban” – hívta fel a figyelmet a felmerülhető problémákra Barabás T. János.
Mint mondta, előbb a francia, holland és más akadékoskodókat kell meggyőzni. „Nem tisztázott még az Unió kelet-európai politikája – lásd például az Északi Áramlat gázvezeték körüli vitákat –, valamint Németország sem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy számít-e nagyobb bevándorlással a Balkánról. Ez utóbbi a járvány utáni gazdasági újjáéledés sikerétől is függ, ami ugye szintén bizonytalan” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Botrányt okozott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje, miután autistának nevezte ellenfelét, Nicușor Dant, akivel a vasárnapi második fordulóban csap össze az elnöki tisztségért.
Nem túlzás kijelenteni: sorsdöntő választásra várják a romániai választópolgárokat a megismételt államfőválasztás második fordulójában vasárnap.
Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!