Az INSCOP telefonos felmérése szeptember 15–27. között készült, 1204 fős mintán, 2,8 százalékos hibaküszöbbel. Többek között a törvénytelen fakitermelésre, a menekültek befogadására is rákérdeztek. A válaszadók 48,8 százaléka szerint az illegális hazai fakitermelés hátterében román vállalatok és román állampolgárok, 44,8 százalék szerint külföldi cégek állnak. 

A megkérdezettek 64,2 százaléka véli úgy, hogy a Romániába befogadott menekültek súlyos társadalmi problémákat okozhatnak, míg 30 százalékuk szerint jelenlétük pótolhatja a munkaerőhiányt. Az alanyok 47,3 százaléka szerint Romániának semmiképp nem kellene menekülteket befogadnia, 38,8 százalék szerint csak bizonyos kategóriákat, és 12,3 százalék mondta azt, hogy feltételek nélkül fogadjon be az ország menekülteket.

Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group elnöke a koronavírus-járvány, illetve a politikai és a társadalmi-gazdasági válság rövid idő alatt kifejtett együttes hatásával magyarázza a romániaiak pesszimizmusát. Szerinte „drámai” következményekkel járhat, ha a döntéshozók figyelmen kívül hagyják, hogy a lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország, mert ez a választók jelentős részének a radikalizálódásához vezethet.

korábban írtuk

Felmérés: a romániaiak nyolcvan százaléka szerint rossz irányba tart az ország

A romániaiak 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország – derül ki INSCOP felmérésének hétfőn közzétett adataiból.

Járvány, politikai válság, drágulások

Több tényező okozza, hogy az emberek ilyen nagy arányban elégedetlenek – fejtette ki lapunknak Veres Valér. Az elhúzódó koronavírus-járvány és annak a kezelési módja megalapozta, majd a kormány- és koalíciós válság tovább mélyítette a bizonytalanságot. Erre rátevődött, hogy növekedett az infláció, áremelkedések vannak.

Az emberek egy része nem tartja elég hatékonynak és meggyőzőnek az oltáskampányt, a másik része meg azzal nem ért egyet, hogy egyáltalán miért erőltetik a vakcinát. A járvány okozta visszaesés után valamilyen mértékben talpra állt ugyan a gazdaság, javultak a mutatók, de az emberek többsége ebből keveset érez. Kisebb mértékűek a korlátozások, mint egy évvel ezelőtt, de még mindig rosszabb a helyzet, mint a járvány előtti időszakban” – sorolta az okokat a szociológus.

Javíthatnának a helyzeten

Az intézményekbe vetett bizalom ilyen mértékű csökkenése, az úgynevezett legitimációs válság elvontabb és gyakorlati következményeket von maga után – mutatott rá Veres Valér. Egyik ilyen következmény, a különböző kampányok kisebb hatékonysága, amint az már megmutatkozott az oltáskampány során. A nyugati országokban ez azért volt sokkal eredményesebb, mert az emberek megbíztak a hatóságokban, az intézményekben. Sok esetben nem is kellett törvénnyel szabályozni az óvintézkedéseket, elég volt, ha ajánlásokat fogalmaztak meg, a polgárok elfogadták, és megtették azt, amit mondott az országuk miniszterelnöke vagy az egészségügyi miniszter.

A másik súlyos következmény a demokráciadeficit, hogy kevesebben vesznek részt a választásokon. „Ezek a mutatók általában nem változnak rövid idő alatt, egy választás szokott javulást hozni, de az sem lehet látványos, mert ha eleve több mint 50 százalék nem megy el szavazni, körükben kisebb az esély, hogy javuljon a hangulat, bizakodóbbak legyenek. Akik pedig elmennek, de olyan pártra szavaznak, amely nem jut kormányra, azok közül is sokan továbbra is elégedetlenek” – részletezte az egyetemi oktató.

Meglátása szerint legalább a koalíciós válságot el kellett volna kerülni, másként menedzselni a politikai belharcokat, de ezek már lefutottak. Így csak az maradt, hogy meg kell oldani minél hamarabb a koalíciós válságot, megalakítani egy stabil kormányzást, hiszen ha külső támogatással kell kormányozni, az csak növeli a bizalmatlanságot. Az emberek egy része nem érti részleteiben, mi történik, de érzékeli, hogy ez így nem jó. „Stabil kormánnyal, évekig kitartó következetes politikával, jó kommunikációval lehetne kimozdítani ezt a bizalmatlanságot, de ez egy más szint, ami nekünk egyelőre nem adatott meg” – összegzett a szociológus.