Fotó: Haáz Vince
Csaknem két héttel a szeptember 27-ei romániai önkormányzati választások után szombaton a központi választási bizottság (BEC) közzétette honlapján a voksolás hivatalos végeredményét, amely szerint a tavaly óta kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt csaknem hét százalékpontos előnnyel nyert a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) előtt.
2020. október 10., 18:062020. október 10., 18:06
2020. október 10., 19:262020. október 10., 19:26
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PNL 29,8 százalékot, míg a PSD 23,2 százalékot szerzett.
A harmadik helyen a Dacian Cioloș vezette centrista PLUS-szal összeolvadt rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett 8,34 százalékkal. Az USR-PLUS néhány nagyvárosban ért el jó eredményt: Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron és Bákóban polgármesteri tisztséget szerzett, Bukarestben a párt volt elnöke – a PNL támogatását is élvező – Nicușor Dan függetlenként elnyerte a főpolgármesteri tisztséget, a főváros közgyűlésében pedig az USR-PLUS-nak lesz a legnagyobb frakciója.
Bejött viszont Traian Băsescu volt államfő számítása, aki – a jobboldal közös jelöltjének győzelmét veszélyeztetve – esélytelenül is megpályázta a főpolgármesteri tisztséget, ezzel azonban Bukarestben és országos szinten (6 százalék) is az ötszázalékos választási küszöb fölé segítette az általa alapított Népi Mozgalom Pártot (PMP).
Nem jutott be a fővárosi közgyűlésbe és országos szinten is küszöb alatti támogatottságot szerzett Victor Ponta baloldali Pro Románia Pártja (4,68 százalék) és Călin Popescu-Tăriceanu balliberális ALDE-ja (2,91 százalék). A két politikai alakulat ezért már eldöntötte: összeolvad és közös jelöltlistával indul a december 6-i parlamenti választáson.
Az RMDSZ 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (hárommal kevesebbet, mint 2016-ban), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hét megyei tanácsosa lesz (eddig 12 volt). A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ jelöltlistái 362 442 voksot, az EMSZ ernyője alá tartozó pártok jelöltjei 44 109 szavazatot kaptak. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több, mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.
A decemberben esedékes parlamenti választásra szóló esetleges együttműködésről folytattak megbeszélést csütörtökön Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői. Megegyezés még nem született, szerdán következik a második tárgyalási forduló.
Az önkormányzati választások hivatalos végeredményének kihirdetését számos óvás hátráltatta. A legnagyobb, bűnvádi feljelentésekig menő botrány a bukaresti első kerületi polgármesteri tisztség körül alakult ki, ahol az USR jelöltje mintegy ezer szavazattal nyert a PSD tisztségben lévő polgármestere előtt, a két párt pedig kölcsönösen csalással, a választási dokumentumok utólagos meghamisításával vádolta egymást.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!