Nincs politikai akarat és pénz a krónikus betegségek megelőzésére a háziorvosok szerint

– A megyei egészségbiztosítási pénztárak statisztikái viszont azt mutatják, hogy az emberek részéről nincs érdeklődés a szűrővizsgálatok iránt. Hargita megyében például tavaly az állami betegbiztosítási rendszerben nyilvántartott személyek alig pár százaléka vett részt szűrővizsgálatokon. Miként lehetne ezen a helyzeten változtatni?

– A biztosítópénztárak kimutatásai nem reálisak. A családorvos naponta huszonvalahány beteg vizsgálatát tudja elszámolni a biztosítási pénztár fele, a valóságban azonban sokkal több beteget fogad. Elsősorban azokat vezeti fel a hivatalos nyilvántartásba, akik különféle betegségekkel érkeznek és receptet, küldőpapírt vagy betegszabadságot kell felírjon számukra. A prevenciós tevékenység rendszerint már nem fér bele a naponta elszámolható konzultációk sorába, így meg sem jelenik a családorvosi jelentésekben. A túlterhelt rendszer hibája ez. Valójában a prevenciós ellátás rosszul működik a romániai egészségügyi rendszerben, amiért viszont nem a páciensek a hibásak! Mindig felháborít a politikusok és a különböző állami egészségügyi igazgatóságok vezetőinek hozzáállása, akik az emberekre hárítják a felelősséget azért, mert kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon.

amely a rendszerváltás óta nem találta meg a módját, hogy az egészségügyi rendszer priosításává váljanak a megelőző szűrővizsgálatok.

A családorvosi ellátás legnagyobb hátráltatója a hatalmas bürokrácia. Ha a konzultációs idő nagyobb részét papírozással, nyilvántartásokkal kell eltöltsük, értelemszerűen kevesebb időnk jut a betegekre. Olyan abszurdításokat akarunk kivenni a szerződésből, hogy a családorvos ne kényszerüljön arra, hogy külön nyilvántartást vezessen a megyei egészségügyi igazgatóság és a megyei biztosító pénztár számára, amikor minden nyilvántartásunk elérhető az online-platformon. Ha sikerül a túlburjánzott bürokrácia legalább egy részét kigyomlálni a családorvos feladatköréből, akkor több időnk jut prevenciós ellátásra is.

– Ha lesz új keretszerződés a háziorvosokkal, mennyivel lesz hatékonyabb a megelőzés, a szűrővizsgálatok rendszere?

– Rá kell nézni az egészségügyi minisztérium költségvetésére. A GDP-arányos kiadások terén az európai uniós tagországok között Románia költi a legkevesebbet egészségügyi ellátásra. Mivel a prevenciós szolgáltatásokkal járó pluszkiadásokat eleve nem vették be a minisztérium idei költségvetésébe, nem látom, mitől működne jobban a rendszer.

A prenvencióra szánt öt-hat laborvizsgálat száma nem változik, ez pedig túl kevés ahhoz, hogy érdemben ki lehessen szűrni több krónikus betegséget. Egyetlen példát emelnék ki: az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a méhnyakrák megelőzésére továbbra sincs országos szűrés. Az egészségügyi rendszer abban sincs segítségünkre, hogy a lányokat hpv vírus ellen oltsuk, megelőzve a méhnyakrák későbbi kialakulását. A megelőzési egészségügyi szolgáltatások akkor válhatnak valóban hatékonnyá, ha részleteiben kidolgozzák egységes, működő rendszerré, és pénzt rendelnek hozzá. Erre ma sem látok politikai akaratot.

korábban írtuk

Súlyosbodó orvoshiány: saját érdekképviseletük csap ellenszelet a háziorvosoknak

Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.