dr. Vass Levente egészségügyi szakpolitikus, az RMDSZ Maros megyei képviselőjelöltje
Fotó: RMDSZ
2024. november 12., 13:002024. november 12., 13:00
Az RMDSZ a Józan ész programjában fogalmazza meg az egészségügy fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. A szövetség olyan egészségügyi rendszert akar, amely nem hagy senkit cserben. Ahol a befizetett adónkért cserébe a kórházban minőségi ellátásban részesül mindenki. Ahol az orvosok és ápolók több megbecsülést kapnak. Ahol a betegeknek több tisztelet és kevesebb várakozási idő jut. Az egészségügyi rendszer hiányosságairól, hibáiról beszélgettünk dr. Vass Levente egészségügyi szakpolitikussal, az RMDSZ Maros megyei képviselőjelöltjével.
– Az egészségügy ezer sebből vérzik, az emberekből ömlik a panasz. Mindenkinek van egy-egy olyan sajnálatos élménye, amikor az egészségügyi rendszerben való eligazodás vagy a betegnek nyújtott szolgáltatás okozott problémát. A betegek kiszolgáltatottak, az orvosok és az ápolók túlterheltek, a rendszer elavult. Hogyan lehet ezen változtatni?
– A kórházaktól ma az emberek jobban félnek, mint a betegségtől. Ezt az RMDSZ felismerte és a programunkat ennek jegyében állítottuk össze. Senkit sem akarunk a kórházi rendszerből elbocsátani, senkinek sem szüntetjük meg az állását, de
Mi azt szeretnénk, hogy a betegek számára egy hozzáférhetőbb, biztonságosabb egészségügyi rendszert alakítsunk ki, ahol a rászorulót nem csak akkor látják el, ha van küldőpapírja, hanem csak egyszerű programálással is, legyen az akár online vagy telefonos.
Én magam orvosként, urológusként is többször szembesültem azzal, amikor nyugdíjas orvosprofesszorok páciensként jöttek hozzám, és elmondták, hogy eddig fogalmuk sem volt arról, hogy betegként mennyire kiszolgáltatott vagy ebben a rendszerben, mennyit kell várakozni, milyen nehezen kapja meg az információkat a páciens. Az egészségügyi rendszerben dolgozók – orvosok, asszisztensek – esetében azt szeretnénk, hogy a rájuk nehezedő papírmunka csökkenjen. Azt akarjuk elérni, hogy a betegek gyógyításakor elsősorban és teljes figyelmükkel a páciensre fókuszáljanak, ne kényszerüljenek fél kézzel a sztetoszkópot fogni, másik kezükkel pedig receptet írni.
– A Józan ész programja a betegeket helyezi előtérbe, azt ígérik, hogy biztosítják a háziorvost minden településen. Hogyan lehet ezt kivitelezni?
– Az egészségügyi rendszerben, egyértelműen az első számú gond az, hogy a betegek nem érzik biztonságban magukat. Ugyanígy, nem érzi biztonságban magát az egészséges ember sem, mert ha megbetegszik, milyen egészségügyi rendszer vár rá? Egy olyan, ahol gyorsan, szakszerűen ellátják, ahol tájékoztatják az állapotáról és ahol emberi hangon szólnak hozzá vagy egy olyan, ahol mindenkinek „adnia kell valamennyit”, hogy mindezekben részesüljön?
Helyette be kell vezetni azt az empatikus, szolidaritási elven alapuló ellátórendszert, ahol mindenki biztonságban érzi magát és nyugodt szívvel rábízza magát az orvosra.
– Álomszerű elképzelés. Hogy lesz ebből valóság?
– A járóbeteg- és a családorvosi rendelők számát növelni kell, mivel a családorvosok 30-40 százaléka a következő négy évben nyugdíjba megy. Ezt csak érhetjük el, ha vonzóvá tesszük a családorvosi szakmát az orvostanhallgatók körében, hogy családorvosi szakorvosi vizsgára jelentkezzenek. Ugyanez a helyzet a járóbeteg-rendelők számának növelésével is. Meg kell erősíteni ezeknek a finanszírozását, hogy érdemes legyen falun is járóbeteg-kabinetet fenntartani. Biztosítani kell helyi önkormányzati támogatást és a megyei biztosító pénztártól is kiszámítható juttatást kapjanak. Így megéri befektetni orvosi eszközökbe, ekográfot vásárolni, és hetente legalább egyszer ezekben a falvakban is urológiai, kardiológiai, ortopédiai vagy különböző pediátriai vizsgálatokat végezni, esetleg kisebb sebészeti beavatkozásokat, szűréseket.
– Ön szerint mi a teendő, mit javasolnak?
– Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra és a szűrővizsgálatokra. Egynapos befektetésekkel kell a betegek igényeit kielégíteni, hogy a várólisták csökkenjenek. Óriási előrelépést jelentene, hogy ha a beteget már a családorvosnál beprogramálnák a kórházba vagy a járóbetegrendelőbe a következő konzultációra.
Ez az orvos és az asszisztensnő felelőssége.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok