Visszaszorított sertéshúsexport

A sertéshús exportálásáról, annak engedélyeztetési procedúráiról, valamint a kisközösségi vágóhidak (vágópontok) visszaállítási felté-teleiről egyeztetett Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter Tánczos Barna és Adrian Rădulescu államtitkárok társaságában az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) képviselőivel, valamint a mezőgazdasági termelőket képviselő Romalimenta vezetőségével.

Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár közölte, a kis, családi gazdaságokban tartott sertésállományok miatt Románia nem tud eleget tenni az Európai Unió állat-egészségügyi feltételeinek, s ennek következtében nem engedélyezték az ország egész területén előállított sertéshús exportálását. Az Unió azt javasolta, hogy egy úgynevezett tagosítási folyamat keretében, a termelőkkel és a feldolgozókkal közösen megállapított szabályok és elvek alapján a hatóságok válasszanak ki jól elhatárolt területeket, ahonnan lehetséges lesz majd sertéshúst előállítani kivitelre. 

Elmondta továbbá, az egyeztetésen arról született döntés, hogy hamarosan létrejön egy olyan szakmai testület, amelynek munkálataiban a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium szakemberei mellett a sertéstenyésztők és a húsipari vállalatok is részt vesznek, és ez a bizottság fogja kidolgozni azokat az elveket, szabályokat, amelyek alapján az exportálásra alkalmas régiókat kiválasztják.
A kinevezett területeknek megfelelő állat-egészségügyi körülményekkel kell rendelkezniük, amelyek feltételezik az élő állatok kivizsgálását, adott esetekben a betegségek kiszűrését.

Az egyeztetésen ugyanakkor a kisebb kapacitású vágóhidak visszaállítását célzó engedélyeztetési javaslat bemutatására is sor került, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és az ANSVSA által még októberben létrehozott munkacsoport készített elő a kistermelők számára. Az uniós előírások és információk figyelembevételével egy olyan technikai útmutató született meg, amely tartalmazza a vágópontok működési és technikai szabályait. 

„A vidéki állattartó gazdák számára évek óta problémát jelent az állatok értékesítése és azok engedélyeztetett helyen történő, az EU-s állatvédelmi feltételeknek megfelelő levágása. A vágópontok – amelyekben elképzelésünk szerint havonta legtöbb száz sertést, húsz szarvasmarhát vágnának le – ezekre a problémákra jelentenének megoldást, arról nem is beszélve, hogy a sertéshús feketepiaci értékesítését is visszaszorítanák” – magyarázta Tánczos Barna. Hozzátette, becsléseik szerint egy ilyen vágóhíd létrehozási költsége a 200–250 ezer eurót nem kellene hogy meghaladja, s a beruházás finanszírozását uniós forrásokból, illetve a helyi önkormányzatok részvállalásával lehet megoldani.