Versenyképessé tennék a székely hústerméket

A legutóbbi, húsfeldolgozásról szóló előadáson az érdeklődő gazdák mellett a Hargita megyei állat-egészségügyi hivatal képviselői, valamint a környékbeli állatorvosok is részt vettek. A termékek elkészítésén kívül a résztvevők megismerhették a termelés és értékesítés engedélyezési folyamatát; a hústermelő gazdák személyesen kaphattak választ az illetékesektől a szabályozást és az engedélyeztetési folyamatokat illetően.
A megyei tanács keretében működő Hargita megyei agrárkamara igazgatója, Márton István elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy a környékbeli gazdák nem rendelkeznek elegendő tudással ahhoz, hogy olyan terméket kínáljanak a piacon, ami árban és minőségben versenybe szállhat a külföldről behozott termékekkel. „Létfontosságú, hogy a húsfeldolgozás terén is minél több információ jusson el az érintettekhez. Ugyanakkor a termelők és az állat-egészségügyi szakemberek párbeszédére is szükség van ahhoz, hogy komolyabb előrelépés történjen a húsfeldolgozás rentábilissá tételében” – hívta fel a figyelmet a szakember. Elmondta továbbá, a gazdák és a szakmabeliek jónak ítélik meg a kisméretű vágóhidak létrehozását szabályozó törvénytervezetet. Márton úgy véli, Hargita megyében szükség volna arra, hogy térségenként legalább egy ilyen vágóhidat létrehozzanak. 

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elmondta, a megyeháza közreműködne a fogyasztói és termelői mentalitás megváltozásában. „Nem a Törökországból behozott szalámival kell versenyezni, hanem azon kellene elgondolkodni, hogy az ilfovi gyártású székely kolbásznak igen nagy sikere van a román piacon, ugyanakkor a hagyományos székely termékek vásárai is rendkívül népszerűeknek bizonyultak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Székely Heteket szerveztünk a Cora áruházláncban, melynek sikere vitathatatlan” – mondta Borboly.

Az elöljáró szerint nem szabad többé hagyni, hogy Brassóban magyarországi sonkát áruljanak, hiszen éppoly kelendőek azok a székely hústermékek is, melyek eddig – igaz, kis menynyiségben – a piacra kerültek. „Meg kell keresni a szakágazatok közötti összhangot, az illetékes intézmények működjenek együtt, vonjuk be a lakosságot, figyeljünk oda a szakemberképzésre minden szinten, és az eredmény nem marad el” – tette hozzá felszólalásában a megyei tanácselnök.

A szeminárium első előadójaként Molnár Attila kézdivásárhelyi termelő ismertette a nyers szárítású szalámi- és kolbászkészítés technológiai folyamatát. Utána a házikolbász-készítés jó példáiról, a lóhúsból készült termékek előállításáról és a sonkák, vákuumos csomagolású hentesáruk meg egyéb húskülönlegességek elkészítéséről tartott bemutatót Salamon Rozália Veronika és András Csaba Dezső, a Sapientia-egyetem élelmiszer-mérnöki karának előadói, valamint a sepsiszentgyörgyi Bertis és a gyergyószentmiklósi Arterimpex vállalat képviselői.