Fotó: Bíró Blanka
2010. október 28., 09:332010. október 28., 09:33
A székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítását szorgalmazzák a székely megyék önkormányzatai. Hargita és Kovászna megye tanácsa október 22-én Homoródfürdőn szervezett szakmai tájékoztatással egybekötött fórumot a székelyföldi gazdaegyesületek képviselői számára.
A rendezvény végén a három székelyföldi megye önkormányzata és a több mint ötven székelyföldi gazdaegyesület képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítása érdekében. A jelenlevők arról is döntöttek, hogy mindhárom székelyföldi megyéből három-három személyt bíznak meg a közös gazdaszervezet létrehozásának előkészítésével. Az így létrehozott bizottság folytatná az elkezdett tevékenységet, és megszervezi a következő találkozót.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint eddig is volt együttműködés a helyi gazdaszervezetek között, amelyet a megyei önkormányzat is segített, de szeretné, ha ez az együttműködés elmélyülne, és jobban segítenék egymás munkáját a piacteremtés, a termelés és értékesítés, valamint a beruházások terén.
„Meg kell hogy teremtsük a szükséges jogszabályi környezetet ahhoz, hogy a már létrejött gazdaszervezetek segítésére közpénzeket tudjunk fordítani, ugyanis a jelenlegi jogszabályok nem teszik ezt lehetővé. Össze kell hogy fogjunk, és közösen hallassuk a hangunkat, hogy a politikusok is a jó példák mentén álljanak a gazdák igénylései mellé” – mondta Borboly.
A mezőgazdaságban egyre nagyobb az adócsalás: azok feketéznek, akik a magántermelőknek és állattartóknak számla és nyugta nélkül adnak el vegyszereket, vetőmagokat, üzemanyagot, bár utóbbival kevesebb a visszaélés – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tánczos Barna. A mezőgazdasági államtitkár szerint azáltal, hogy egyéni vállalkozások létrehozására kötelezi a gazdákat, visszaszorítható a beszállítók és a viszonteladók adócsalása. Amint arról beszámoltunk, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba a gazdák és a mezőgazdaság ellen elkövetett merényletnek nevezte azt a minisztériumi kezdeményezést, hogy csak a vállalkozóként bejegyzett termelőknek nyújtson támogatást, és ezzel kényszerítse a 2-3 tehénnel vagy néhány hektáros területtel rendelkező kisgazdát is arra, hogy adóköteles jogi személyként mielőbb befizesse az államkasszába a megbecsült adóelőleget. A Nyugati Jelennek adott interjújában Tánczos Barna pontosított: a hazai költségvetésből fizetett támogatás nem kötelez vállalkozás bejegyzésére, az úgynevezett hegyvidéki támogatás – amely tehenenként 100 eurót jelent – feltételezi a vállalkozói engedély kiváltását, s ez két-tizenöt tehénre igényelhető. |
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint a székelyföldi gazdaszervezetek közös fórumának megteremtése egy újabb bizonyítéka a három székelyföldi megye összefogásának. A Maros Megyei Tanács képviseletében Szabó Árpád alelnök reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásához a Maros megyeiek is csatlakoznak. Szerinte is fel kell hogy pártolják a megyei önkormányzatok a gazdatársadalom szervezkedéseit.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) azonban nem nézi jó szemmel az új szervezet alakítását. Az egyesület székelyföldi fiókszervezetei már szeptemberben felhívták a figyelmet, hogy RMDSZ-es politikusok „gazdaszervezetnek álcázott politikai célú egyesületet próbálnak létrehozni”, s így a magyar polgári kormánytól próbálnak pénzt szerezni.
Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a Krónikának elmondta, attól tart, hogy ez a magát székelyföldi gazdák szövetségének nevező tömörülés a már létező és működő gazdaegyesületeket próbálja megosztani, több évtizede működő szervezeteit megszüntetni. Sebestyén Csaba szerint a székelyföldi megyei önkormányzatok a meglevő szervezetet kellene hogy támogassák, és nem szabadna rátelepedniük a meglevő gazdaegyesületekre.
„A fentről létrehozott szervezetek mindig csak addig működnek, amíg elfogy a pénz” – jegyezte meg Sebestyén Csaba. Az RMGE-elnök korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, „az RMDSZ a jelenlegi gazdaellenes román kormány tagjaként a civil-szakmai szférát úgy akarja gyengíteni, hogy mesterségesen és álnok ígéretekkel kormányközeli és a kormányt kiszolgáló ellenszervezeteket hoz létre”.
A közleményben ugyanakkor azt kérték a székelyföldi gazdáktól, hogy „mielőtt bármilyen kecsegtető ígéretekkel hitegető egyesület vagy szövetség létrehozásához, támogatásához hozzájárulásukat adják, érdeklődjenek a szervezet múltjáról, képviselőik politikai hovatartozásáról”.
Tamás Sándor tanácselnök szerint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nevében Sebestyén Csaba inkább arról kellene hogy beszámoljon, mire használta fel az elmúlt húsz évben kapott támogatásokat, ugyanakkor az elért eredményekről is tájékoztatást kellene nyújtania.
Tamás szerint azért van szükség új érdekvédelmi szervezet megalakítására, mert „az RMGE a Székelyföldön nem működött kifogástalanul”. Amint arról korábban beszámoltunk, Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-es képviselő a Krónika megkeresésére az elmúlt hónap végén úgy nyilatkozott, nem tud semmilyen gazdaszervezet létrehozásáról.
Sebestyén Csaba arra vonatkozó kijelentésére, hogy az RMGE tudomása szerint Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök, valamint Kelemen Atilla és Antal István RMDSZ-es politikusok aláírásával a székelyföldi gazdák nevében megkeresés érkezett a magyar kormányhoz, melyben burgonya- és cukorrépa-termesztésre támogatást kértek, a marosvásárhelyi politikus leszögezte: aláírásával semmilyen pénzkérő levél nem jutott el a magyar kormányhoz.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.