Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora elmondta, évek óta megoldást keresnek arra, hogy a közbirtokosságok birtoklevél nélkül is igényelhessenek területalapú támogatásokat, azonban ez idáig egyik kormány sem vállalta ennek rendezését. „Közel két éven keresztül próbáltuk meggyőzni a szakminisztériumot és a kormányt, hogy rossz és diszkriminatív az előírás, amely értelmében a közbirtokosságok nem igényelhetnek mezőgazdasági támogatást birtoklevél nélkül – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. – Az ősszel beterjesztett törvénytervezetemet nem fogadták el, de szövegét sikerült beépíteni a frissen elfogadott jogszabályba. Így a 2017-es területalapú támogatásokra a közbirtokosságok abban az esetben is benyújthatják igénylésüket, ha nem rendelkeznek birtoklevéllel.\"

Sebestyén Csaba, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja elmondta, hogy csak azok a közbirtokosságok igényelhettek ez idáig területalapú támogatásokat, akik birtoklevéllel rendelkeztek, azonban sok olyan közbirtokosság van, amelyek bár jogosan használják a területeket, a túlburjánzott bürokrácia miatt akadályokba ütköztek a dokumentumok beszerzésekor, így nem igényelhettek ilyen jellegű támogatást. „A jogszabálytervezet könnyít az eljárási módszertanon: ezentúl a közbirtokossá­gok a mezőgazdasági regisztertől kapott engedély és egy letett táblázat alapján igényelhetnek területalapú támogatást\" – mutatott rá Sebestyén Csaba, a Hargita megyei törvényhozó.

Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője kifejtette, hogy nemcsak a közbirtokosságokon, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó egyesületeken is segít a kormányrendelet, majd hangsúlyozta: „a kormányrendeletet beemelő törvénytervezetet az államelnöknek mielőbb ellenjegyeznie kell annak érdekében, hogy az érintettek mielőbb összeállíthassák a dokumentációt a területalapú támogatások igénylésére.\" A szövetség közleménye szerint az RMDSZ az elmúlt időszakban már többször kérte ennek a helyzetnek a megoldását, számos beadvánnyal és kéréssel fordult a szaktárcához, a törvényhozásban is tett lépéseket az elmúlt parlamenti mandátumban, de a sürgősségi kormányrendelet volt az egyetlen hatékony megoldás a diszkriminatív helyzet rendezésére.