2010. március 25., 10:272010. március 25., 10:27
Radu Giurca prefektus szerint a Magyarországon komoly hagyománnyal termesztett haszonnövény Szatmár megyében is hamar teret hódíthat, hiszen nem különösebben kényes, és rendkívül nyereséges, ugyanis kevés befektetett munkával nagy hozamot eredményez.
Babos Tibor, a pénteki előadás főszervezője szerint Romániában jelenleg 1,5 millió hektárnyi mocsaras területet tartanak nyilván, ebből 9600 Szatmár megyében van. Babos szerint ez a táptalaj megfelelő lenne az energiafűz számára, és olyan területeken is komoly profitot valósíthatna meg, amelyen egyéb növény nem élne meg.
Egyelőre a román kormány semmilyen támogatással nem járul hozzá az energiafűz termesztéséhez, de a parlamentben már felmerült a támogatási rendszer kidolgozásának szükségessége. A múlt heti találkozó végén a szatmári résztvevők egy megyei energianövény-termesztői egyesület létrehozását határozták el, amely a beültetett terület növekedése során Kft.-t is létrehozna, és helyben hasznosítaná a növény nyesedékét.
Az előzetes számítások alapján egy hektár energiafűz telepítése megközelítőleg 1700 euróba kerül, ám csak egyetlen alkalommal kell elvégezni a beültetést, és a terület 20–30 évig aratható. Optimális esetben egy hektárról 40 tonnányi energiafűz vágható le, amely évente 400 eurót ér, és a befektetés közel 3 év alatt teljes egészében megtérül.
Magyarországon jelenleg 2600 hektáron termesztenek energiafüzet, amelynek nyesedékét megdarálják és pelletté préselik. Az így nyert tüzelőanyagot fáskazánok fűtésére és villamosenergia-termelésre használják. Az alternatív energiaforrásként számon tartott növényt Svédországban csaknem 50 ezer hektáron termesztik.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.