2012. november 01., 08:022012. november 01., 08:02
Októberben a Kovászna és a Hargita megyei közbirtokosságok és mezőgazdasági közintézmények képviselői folytattak megbeszélést Brüsszelben az Európai Bizottság szakértőivel. Ez alkalomból a közbirtokosságok korlátozott uniós pályázati lehetőségeire hívták fel a figyelmet, illetve a romániai pályázatirányító hatóságok túlzott bürokráciájára – számolt be az előzményekről Haschi András. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója hangsúlyozta, az elmúlt években a közbirtokosságok nagymértékben kimaradtak a nemzeti vidékfejlesztési program különböző kiírásaiból annak ellenére, hogy nagy mezőgazdasági területtel rendelkeznek.
Ugyanakkor azon kevesek közé tartoznak, akiknek megvan a gazdasági hátterük ahhoz, hogy különböző pályázatok esetén saját forrásokból tudjanak önrészt biztosítani. „És nem mellékes az sem, hogy vidékfejlesztés szempontjából rendkívül fontos szerepük van” – jelentette ki Haschi. Elmondása szerint az uniós szakemberek úgy vélték, a közbirtokosságok beadvány formájában kellene ismertessék saját helyzetüket. „A közbirtokosságok jogi státusa ismeretlen Brüsszel számára, ezen kell mindenképpen változtatni” – jegyezte meg az APIA-székházban zajlott találkozón Tánczos Barna.
A Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület elnöke kifejtette, rendkívül fontos, hogy a soron következő vidékfejlesztési programot oly módon állítsa össze a román kormány, hogy a különböző pályázati kiírásokban a közbirtokosságok is részt tudjanak venni. Hiszen egyedi jogi helyzetük jelenleg nem teszi ezt lehetővé: magánszemélyek egyesületeként nem tudnak megfelelni a legtöbb pályázati kiírás alapvető feltételeinek. „Az összeállított és aláírt dokumentum a következő tárgyalások alapját képezi. Számunkra fontosak a közbirtokosságok, nem hagyhatjuk őket támogatás nélkül”, nyugtázta az eseményen szintén jelen levő Moldován József, az RMDSZ gazdasági tanácsának tagja. A közbirtokosságok képviselői szerint a projekt legalább 50 évet késett.
Rédai Botond
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok