Támogatást ígérnek a gazdáknak a gyenge méztermés miatt

Daniel Constantin miniszter bejelentette, a szaktárca határozattervezetet készített elõ, melynek értelmében több mint 4 millió lejt osztanak szét a károsult gazdák között. A támogatás legtöbb ötven százalékban fedezné a méhészek által május-júniusban méhtápra költött összegeket, de 75-nél kevesebb méhcsalád esetében kaptáronként nem több, mint 4 lejt, 75-nél több méhcsalád esetében pedig legfeljebb 7,5 lejt tud biztosítani a szaktárca. Az állami kártérítés igényléséről és kiutalásáról azonban egyelőre nincsenek információk.

Haschi Andrástól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) vezetőjétől megtudtuk, az intézmény még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott erre vonatkozóan. „A méhészek sem tudnak még pontos adatokat az állami kártérítésről, és bár a segítség mindig jól jön, nem mindig tesz jót” – mondta el érdeklődésünkre Ádám József, az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhészegyesület elnöke.

Úgy véli, a különféle juttatások miatt felhígult a szakma. „Nagyon sok a méhész, ami még önmagában nem lenne baj, viszont sokan közülük képzetlenek, akik nem tudnak mit kezdeni méhállományaikkal, a szakértelem hiánya miatt elhanyagolják azokat, de ha megbetegszenek a méheik, akkor azok megfertőzik a lelkiismeretesen dolgozó termelők méhállományát is” – mutatott rá a szakember, akit a pénzügyi támogatások negatív hatásairól kérdeztünk.

Hozzáfűzte, elég, ha egy adott körzetben csak egy hanyag méhész dolgozik, ha egy kór felüti a fejét, az hamar átterjed az egészséges méhcsaládokra is. „Noha a mezőgazdaságban a méhészet a legkevésbé támogatott ágazat, a vonzónak tűnő szubvenciók miatt a méhészkedésbe kezdő gazdák között olyanok is vannak, akik azzal sincsenek tisztában, mennyi élelemre van szüksége egy méhcsaládnak az átteleléshez” – folytatta Ádám József.

Az állami kárpótlással kapcsolatban még elmondta, úgy hírlik, hogy a termelőknek december elején kell benyújtaniuk a kártérítési igényléseiket, így az abból származó pénz legfeljebb jövő évi kiadásaikat enyhítheti, idei veszteségeiket már biztosan nem, hiszen addigra már a méhek teleltetésén is túl lesznek. „Ha a támogatást kártérítésnek szánja a kormány, akkor jóval korábban kellett volna döntést hozni ez ügyben” – jegyezte meg az udvarhelyszéki termelő.

A méhészek idén átlagban csak mintegy harminc százalékát tudták megtermelni annak a mézmennyiségnek, amennyit más években szoktak. A kiesés tehát legalább hetvenszázalékos, és emiatt jelentősen, körülbelül harminc százalékkal drágult a méz nagybani ára, és legalább ilyen mértékben a felhasználói ára is: az akácmézet már csak 30–35 lejes kilónkénti áron lehet megvásárolni, de a vegyes méz ára is elérte a 25–30 lejt – mondta el Ádám József.