„Sztrájkolnak” a méhek, gyenge lesz a méztermés

Az elmúlt fél évszázad leggyengébb méztermése várható idén. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a közepesnél is sokkal rosszabb lesz a hozam – mondta el a Krónikának Benedek Levente. A Kovászna Megyei Méhész Egyesület elnöke 50 éve méhészkedik, és bevallása szerint korábban még soha nem volt ennyire gyenge a méztermés.

A folyamatos esőzés az akác- és hársvirágokból kimosta a nektárt, kevesebb a virágpor a hideg éjszakákon, viharos, szeles időben ugyanakkor a méhek nem tudnak kirepülni. A méhészek többsége jelenleg a déli megyékben van, a napraforgómezőkön legeltetik a méheket, és a számítások szerint augusztus 10-re érkeznek haza – amikor kipergetik a mézet, akkor lehet pontosan felmérni a hozamot. Benedek Levente szerint az egész országban panaszkodnak a méhészek, hogy az akácmézhozam a tavalyinak kevesebb mint a fele, ám abban bíznak, hogy az erdei virágmézből a tavalyi termés legalább 60 százalékát sikerül megvalósítani.

Benedek Levente elmondta, ennek ellenére az árakat nem tudják növelni, hiszen gyengült a lakosság vásárlóereje, és a vevők nem tudnak többet fizetni a mézért. Az ország közepén, Kovászna megyében különben is hátrányos helyzetben vannak a méhészek, hiszen minden szezonban több száz kilométert kénytelenek utazni a kaptáraikkal. A vándorlási időszak mindössze három hónapig tart, amikor a háromszéki méhészek a déli megyékbe utaznak az akácerdőkbe és a napraforgómezőkre. A méhészek nagy része otthonról árulja a mézet, kialakult a saját vevőkörük. Az akácméz kilogrammját – akárcsak tavaly – idén is 20 lejért, a vegyes virágmézet pedig 15 lejért adják. A viszonteladók csak 7–9 lejt fizetnek egy kilogramm mézért, a minőség függvényében. Az ízetlen kínai mézet fele áron kínálják, ám sok forgalmazó felvásárolja a hazai mézet, hogy azzal ízesítse az olcsó kínait.

Ellehetetlenítik a méhészetet

Benedek Levente elmondta, az áfaemelés, a haszongépjárművekre kirótt pluszadóteher, az állami szubvenciók megvonása ellehetetlenítette a méhészetet. Az elmúlt években száz méhcsaládból már meg lehetett élni, a jelenlegi körülmények között legalább kétszáz család kell, hogy nyereséges legyen a tevékenység, és így is csak olyan körülmények között, ha a méhész a következő évre is tartalékol a nyereségből. Ennek ellenére még mindig van érdeklődés az ágazat iránt, idén Háromszéken 33-an szereztek méhészszakmunkás oklevelet az egyesület által szervezett tanfolyamon. Az évek során közel 400 háromszéki szerezte meg a minősítést, az egyesületnek 100 aktív, fizető tagja van. Benedek Levente elmondta, többen nyertek 1500 eurós EU-s támogatást állománybővítésre, és három Kovászna megyei méhész 25 ezer eurós támogatást kapott, ebből mézfeldolgozókat létesítenek, amire korábban nem volt példa. Habár Európában Románia és Magyarország a legfontosabb akácméztermelő, a lakosság nagyon kevés mézet vásárol, mégis a fogyasztás évről évre növekszik.

Negyvenszázalékos visszaesés várható

Az országos méhészgond alól Bihar megye sem kivétel – mondta el a Krónika megkeresésére Ioan Fetea, a megyei méhészszövetség igazgatója, egyben a Romániai Méhészek Egyesületének elnöke. „A dolog teljesen logikus: esőben a méhek nem repülnek, hanem a kaptárban maradnak, és nemhogy termelnének, inkább elfogyasztják azt, amit addig összegyűjtöttek” – magyarázza a szakember. Ettől függetlenül nem gondolja, hogy a termelés csökkenése a piac összeomlását eredményezné, hiszen mint mondja, Romániának eddig sem volt szüksége importra, inkább innen vittek mézet Európa nyugati részébe, évi mintegy 11 ezer tonnát. Az azonban biztos, hogy míg tavaly összesen 21 500 tonna mézet állítottak elő az országban, idén ennek csak a 60 százalékára számítanak a méhészek. A legsúlyosabb esőzések az ország nyugati részén, illetve Moldova egyes területein voltak, így ott készül a legkevesebb méz idén.

A legnagyobb baj azonban nem is a rossz idő Fetea szerint, hanem az, hogy bár a romániai méz a világversenyeken sorra nyeri a díjakat, az ország lakosai nem ismerik elég jól ezt a fontos tápanyag- és vitaminforrást, nincs kultúrája a mézfogyasztásnak. Az elnök azt mondja, míg Nyugat-Európában egy személy átlag évi 1-2 kiló mézet fogyaszt, addig nálunk ez a menynyiség alig haladja meg a 3-400 grammot, a csökkenés tehát biztosan nem érinti majd érzékenyen a hazai fogyasztókat, legfeljebb kevesebb jut exportra. Bár valóban megjelentek az olcsó külföldi importmézek nálunk is, a szakember kijelentette: semmi szükség arra, hogy ezt vásároljuk, hiszen minőségi szempontból a nyomába sem ér az itthon termeltnek, amelynek különben legalább 60%-a biotermék.

Megbízható a romániai méz

Kevéssé ismert tény, hogy a 2007-es, az iskolai tej-kifli programról szóló törvénybe a méhészegyesület lobbijának eredményeképpen eredetileg a méz is bekerült, csak éppen a törvényt senki nem alkalmazza – hívta fel a figyelmünket Ioan Fetea. Úgy véli, a gyerekek számára ez is épp olyan fontos táplálék volna, mint amit most kapnak. A romániai fogyasztó egyébként az akácmézet szereti a legjobban, mivel az nem kristályosodik, népiesen „cukrosodik” hamar – mondja a szakember. Mégsem ez a legjobb minőségű méz, amihez itthon hozzájuthatunk: tápanyagokban sokkal gazdagabb például a vegyes virágméz vagy a különböző, havasi mézfajták. Fontos tudni, hogy attól, hogy a méz kristályos állagúvá válik, még nem romlott meg – figyelmeztet a méhész-elnök, s hozzáteszi: a romániai mézeket bizalommal leemelheti a boltok polcairól bárki, hiszen nem kerülhet oda szigorú minőségi ellenőrzés nélkül. Csak arra figyeljünk oda, hogy a címkéjén ne azt írja, hogy mézet tartalmaz, hanem egyszerűen azt, hogy méz.

Idén csak egyszer pergetnek Szatmárban

Büte József börvelyi gazda szerint a nyár eleji folyamatos esőzés nagy gondot okozott a méhészeknek. „Az akác- és hársvirágzáskor szinte semmit sem tudtak gyűjteni a méhek, mert állandóan nedves volt virág. Általában szezononként kétszer pergetek, június végén, illetve augusztus utolsó napjaiban. Idén csak egyszer fogok, a jövő héten” – vázolta a helyzetet a Szatmár megyei méhész. Büte elmondta, nem veszi el a mézet a méhektől, mert a hideg időben többet kell enniük, hogy bírják a munkát és a bábok gondozását. A szatmári gazdák a napraforgó virágzásában bíztak, de a meteorológiai előrejelzések ebben az időszakban sem bíztatnak semmi jóval. „Egy kaptár egy szezonban átlagosan 20 kiló mézet termel, idén jó, ha 7 kilogrammnyi édességet ki tudok pergetni egy családtól, és ez nem a méhek hibája” – véli a börvelyi gazda.

A Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság adatai szerint a partiumi megyében 400 körülire tehető a méhészek száma, akik a szatmárnémeti és a nagykárolyi egyesületbe tömörülnek. Hivatalosan elismert méhészgazdának azok számítanak, akik legkevesebb 50 család méhet tartanak. A szatmári piacokon az akácmézet és a vegyes mézet a tavalyi 20, illetve 15 lejes ár helyett idén már 25, illetve 20 lejért kínálják kilogrammonként. Mivel a méhek szállítása meglehetősen költséges, ezért többen csak a környékükön legeltetik a hasznos rovarokat. Így a költség mellett a hozam is kisebb, amely azért meglátszik a termék árán. Szatmár megyébe egyébként egyre több magyarországi viszonteladó érkezik, akik azért vásárolnak a Partiumból, mert odaát iszonyatos méreteket öltött a mézhamisítás.