Nagy az érdeklődés a fiatal gazdáknak szánt kiírás iránt, de szaktudás is kell az agrárpályázatokhoz

A Vidéki Beruházásokat Kifizető Országos Ügynökség (AFIR) idén 230 millió euró értékben hirdetett pályázatokat a romániai gazdák számára az Országos Vidékfejlesztési Alapból. A három fő pályázati kiírásból – a fiatal gazdáknak, a kisgazdáknak és a beszállítói és kiszolgálói láncok működtetésére szánt támogatások közül – a 100 millió eurós alappal működő, fiatal gazdáknak szóló 6.1-es pályázat a legnépszerűbb.

Jelek szerint az augusztus 27. és november 26. között benyújtható gazdapályázatok közül a fiatalok pénzalapja fogy el leghamarabb:

a pályázatíró szakemberek szerint az AFIR valószínűleg már az első szakasz végén, szeptember 27-én bezárja az ügyfélablakot, és erre a keretre már csak a 2023 utáni új kiírások során lehet pályázni ismét.

A fiatal gazdák számára meghirdetett uniós pályázaton a birtok nagyságától és a különböző mezőgazdasági szakterületeken kifejtett gazdálkodói tevékenységtől függően 40–50 ezer euró támogatáshoz juthat a sikeresen pályázó.

A korábbi uniós kiírásokhoz képest az idei újdonsága, hogy ha a fiatal gazda biogazdálkodást folytat, vagy terményeinek egy részét feldolgozva értékesíti, többlettámogatásként további 20 ezer eurót kaphat.

A sikeres pályázat végösszege így 60–70 ezer euróra is rúghat.

Ezzel magyarázható, hogy a 2023. január 1-ig tartó, kétéves átmeneti időszakra meghirdetett uniós agrárpályázatok közül Romániában legtöbben a fiatal gazdák pályáznak.

A hazai agrárpályázatokkal kapcsolatban az elmúlt években számtalan panasz érkezett a gazdák részéről. Sokan túl bürokratikusnak és nehézkesnek tartják a gazdapályázatok előkészítésének és elbírálásának folyamatát.

Olyan gazdával is beszéltünk, aki sok pénzt áldozott a pályázat előkészítésére, egy idő után mégis visszalépett, mert megrémült a reá váró ügyintézéstől. Panaszaik egy részével Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakember is egyetért, ugyanakkor azt is szóvá teszi, hogy

valamennyi európai uniós agrárpályázatnak három fontos tényezője van:

a gazda, a pályázatíró-szaktanácsadó, továbbá a pályázatot meghirdető, elbíráló és az elnyert pénz felhasználásának utóéletét ellenőrző AFIR.

„Romániában azért bonyolultabb az uniós pályázás, mert a korábbi rossz tapasztalatok miatt több biztonsági tényezőt iktattak be a folyamat során, hogy már az elején kiszűrhessék a nem megfelelő pályázókat. Tudomásul kell vennünk sokan a kiskapuktól, a törvénytelen megoldásoktól sem riadnak vissza, hogy pénzhez jussanak. Ezek kiszűrésére vezették be a túlbürokratizált rendszert” – magyarázza a pályázatíró.

Simon szerint a nagyobb gond az, hogy az utóbbi három évtizedben súlyos negatív szelekció történt a mezőgazdaságban:

sok esetben csak azok maradtak a föld mellett, akiknek nem volt lehetőségük más szakmát tanulni, vagy „jobb” helyen elhelyezkedni. Ez a mentalitás a családi nevelésből származik, mert a gazdálkodás lenézett foglalkozásnak számít, így a szülők eleve más irányba küldik a gyerekeiket.

A pályázatírók sokszor szomorúan tapasztalják, hogy a gazdák egy része a legegyszerűbb űrlapot sem tudja kitölteni, képtelen egy kérvényt megírni, ilyen körülmények között pedig minden a pályázatíró cégre hárul.

„Külön felvidulást jelent, amikor egy fiatal diplomás agrárszakember pályázik, aki egyből megérti a folyamatot, gond nélkül összegyűjti a szükséges igazoló iratokat, papírokat, így hamar összeáll a dosszié. Nem túl bonyolult egy ilyen gazdapályázat, de a sikeréhez szükség van egy minimális mezőgazdasági és pénzügyi tudásra. Ezt valamennyire lehet pótolni a pályázat benyújtásához szükséges, legalább három hónapos mezőgazdasági szaktanfolyammal is, de a mai körülmények között a hosszú távú, sikeres gazdálkodáshoz ennél többre van szükség” – összegzi tapasztalatait Simon Zoltán.

A hátráltató okok között találni egyébként a rendezetlen tulajdonviszonyokat is. Ha a fiatal gazda olyan birtokot vesz át a szülőktől vagy nagyszülőktől, ahol sem a termőföldek, sem az épületek tulajdonjoga nem rendezett, az további utánajárást és kiadást jelent, amit sok gazda nem tud megoldani a pályázati periódusban.

A fiatal gazdák számára meghirdetett pályázaton ugyanakkor csak azok vehetnek részt, akik korábban nem működtettek mezőgazdasági típusú vállalkozást.

Őstermelőként, jogi keret nélküli gazdaként nyilván az is pályázhat, aki egymagában vagy a szülei mellett már az előző években is mezőgazdaságban dolgozott. Simon Zoltán szerint az elbírálásnál perdöntő, hogy a választott mezőgazdasági tevékenységnek mekkora a gazdasági hozadéka, azaz milyen besorolásba kerül.

Egy hektár zöldségtermesztést például 6900 eurós hozamra taksálnak, ezen a területen tehát már kéthektárnyi szántóterülettel is sikeresen lehet pályázni: a fiatal gazda ilyen esetben 40 ezer euró támogatáshoz juthat hozzá.

A különböző mezőgazdasági területeknek más-más a haszonkulcsa.

A szakember tapasztalata szerint a kezdeti lelkesedés ellenére az agrárpályázók mintegy nyolcvan százaléka lemorzsolódik az évek során, és a bejegyzett új vállalkozásoknak mindössze 20 százaléka marad életképes.

„Ez a statisztika jellemző minden bejegyzett cégre, hiszen az új vállalkozások mintegy kétharmada már az első egy-két év után leáll” – magyarázza a szakember. Uniós pályázat esetén ez bonyolultabb, mert a pályázat lefutásának időszaka három esztendő, ezt követően pedig az AFIR további két-három évig monitorozza a gazda termelését.

A későbbi kellemetlenségek elkerülése végett ezért csak annak érdemes mezőgazdasági pályázatot benyújtania, aki komolyan veszi a gazdálkodást,

és nem olcsó pénzszerzési manővert lát benne. Simon Zoltán több sikeres gazda történetét ismeri, akiknek korábbi pályázatuk akkora löketet adott vállalkozásuk elindításához és felfuttatásához, hogy újabb uniós pályázatokat hívtak le élelmiszer-feldolgozásra, egyéb mezőgazdasági tevékenységekre.

A közösségi vállalkozások, a szövetkezeti próbálkozások továbbra sem sikeresek Romániában. Habár erre külön uniós pénzalapok pályázhatók meg, kevés az érdeklődő. Simon Zoltán szerint a legtöbb gazdapályázatban több pontot, így nagyobb esélyt jelent, ha egy termelő szövetkezeti tagként próbálkozik.

Kolozs megyében is van néhány mezőgazdasági szövetkezet, de a reális igényekhez képest ez csepp a tengerben. „Egy komoly szövetkezeti pályázathoz az kellene, hogy a közösségi vállalkozásba tömörülő 10–20 gazda közösen igényeljen támogatást különböző gépekre, berendezésekre stb.

Talán eljutunk oda, hogy a jövőben ilyen sikeres pályázatokról is beszámolhatok” – fogalmaz a kolozsvári pályázatíró szakember. Simon arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió a kétéves átmeneti időszak pályázatait a leendő uniós költségvetés terhére hirdette meg, tehát a 2023 utáni időszakban sem köszönt pénzbőség a gazdákra, ezért érdemes már most minden pályázati lehetőséget megvizsgálni.

Például kisgazdaságoknak szánt 6.3-as, 15 ezer eurós keretet, amelyre nem túl nagy az érdeklődés, de egy kisgazdaság számára ez a támogatás is nagy segítség lehet.