Nem túl bonyolult egy gazdapályázat összeállítása, de a sikeréhez szükség van minimális mezőgazdasági és pénzügyi tudásra
Fotó: Pál Árpád
Összesen 230 millió euró áll a romániai gazdák rendelkezésére az augusztus–november közötti pályázati időszakban. A legnagyobb érdeklődés a fiatal gazdáknak meghirdetett támogatást övezi, ahol a jelek szerint már ebben a hónapban elfogy az elkülönített 100 millió eurós keret. Szakemberrel jártuk körül az uniós pályázatok körüli gondokat.
2021. szeptember 21., 16:132021. szeptember 21., 16:13
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Országos Ügynökség (AFIR) idén 230 millió euró értékben hirdetett pályázatokat a romániai gazdák számára az Országos Vidékfejlesztési Alapból. A három fő pályázati kiírásból – a fiatal gazdáknak, a kisgazdáknak és a beszállítói és kiszolgálói láncok működtetésére szánt támogatások közül – a 100 millió eurós alappal működő, fiatal gazdáknak szóló 6.1-es pályázat a legnépszerűbb.
a pályázatíró szakemberek szerint az AFIR valószínűleg már az első szakasz végén, szeptember 27-én bezárja az ügyfélablakot, és erre a keretre már csak a 2023 utáni új kiírások során lehet pályázni ismét.
A fiatal gazdák számára meghirdetett uniós pályázaton a birtok nagyságától és a különböző mezőgazdasági szakterületeken kifejtett gazdálkodói tevékenységtől függően 40–50 ezer euró támogatáshoz juthat a sikeresen pályázó.
Fotó: Pinti Attila
A korábbi uniós kiírásokhoz képest az idei újdonsága, hogy ha a fiatal gazda biogazdálkodást folytat, vagy terményeinek egy részét feldolgozva értékesíti, többlettámogatásként további 20 ezer eurót kaphat.
Ezzel magyarázható, hogy a 2023. január 1-ig tartó, kétéves átmeneti időszakra meghirdetett uniós agrárpályázatok közül Romániában legtöbben a fiatal gazdák pályáznak.
A hazai agrárpályázatokkal kapcsolatban az elmúlt években számtalan panasz érkezett a gazdák részéről. Sokan túl bürokratikusnak és nehézkesnek tartják a gazdapályázatok előkészítésének és elbírálásának folyamatát.
Olyan gazdával is beszéltünk, aki sok pénzt áldozott a pályázat előkészítésére, egy idő után mégis visszalépett, mert megrémült a reá váró ügyintézéstől. Panaszaik egy részével Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakember is egyetért, ugyanakkor azt is szóvá teszi, hogy
a gazda, a pályázatíró-szaktanácsadó, továbbá a pályázatot meghirdető, elbíráló és az elnyert pénz felhasználásának utóéletét ellenőrző AFIR.
„Romániában azért bonyolultabb az uniós pályázás, mert a korábbi rossz tapasztalatok miatt több biztonsági tényezőt iktattak be a folyamat során, hogy már az elején kiszűrhessék a nem megfelelő pályázókat. Tudomásul kell vennünk sokan a kiskapuktól, a törvénytelen megoldásoktól sem riadnak vissza, hogy pénzhez jussanak. Ezek kiszűrésére vezették be a túlbürokratizált rendszert” – magyarázza a pályázatíró.
sok esetben csak azok maradtak a föld mellett, akiknek nem volt lehetőségük más szakmát tanulni, vagy „jobb” helyen elhelyezkedni. Ez a mentalitás a családi nevelésből származik, mert a gazdálkodás lenézett foglalkozásnak számít, így a szülők eleve más irányba küldik a gyerekeiket.
A pályázatírók sokszor szomorúan tapasztalják, hogy a gazdák egy része a legegyszerűbb űrlapot sem tudja kitölteni, képtelen egy kérvényt megírni, ilyen körülmények között pedig minden a pályázatíró cégre hárul.
Papíron sem könnyű. Sokaknak okoz nehézséget a pályázati űrlap kitöltése
Fotó: Gábos Albin
„Külön felvidulást jelent, amikor egy fiatal diplomás agrárszakember pályázik, aki egyből megérti a folyamatot, gond nélkül összegyűjti a szükséges igazoló iratokat, papírokat, így hamar összeáll a dosszié. Nem túl bonyolult egy ilyen gazdapályázat, de a sikeréhez szükség van egy minimális mezőgazdasági és pénzügyi tudásra. Ezt valamennyire lehet pótolni a pályázat benyújtásához szükséges, legalább három hónapos mezőgazdasági szaktanfolyammal is, de a mai körülmények között a hosszú távú, sikeres gazdálkodáshoz ennél többre van szükség” – összegzi tapasztalatait Simon Zoltán.
A hátráltató okok között találni egyébként a rendezetlen tulajdonviszonyokat is. Ha a fiatal gazda olyan birtokot vesz át a szülőktől vagy nagyszülőktől, ahol sem a termőföldek, sem az épületek tulajdonjoga nem rendezett, az további utánajárást és kiadást jelent, amit sok gazda nem tud megoldani a pályázati periódusban.
Őstermelőként, jogi keret nélküli gazdaként nyilván az is pályázhat, aki egymagában vagy a szülei mellett már az előző években is mezőgazdaságban dolgozott. Simon Zoltán szerint az elbírálásnál perdöntő, hogy a választott mezőgazdasági tevékenységnek mekkora a gazdasági hozadéka, azaz milyen besorolásba kerül.
Egy hektár zöldségtermesztést például 6900 eurós hozamra taksálnak, ezen a területen tehát már kéthektárnyi szántóterülettel is sikeresen lehet pályázni: a fiatal gazda ilyen esetben 40 ezer euró támogatáshoz juthat hozzá.
A szakember tapasztalata szerint a kezdeti lelkesedés ellenére az agrárpályázók mintegy nyolcvan százaléka lemorzsolódik az évek során, és a bejegyzett új vállalkozásoknak mindössze 20 százaléka marad életképes.
„Ez a statisztika jellemző minden bejegyzett cégre, hiszen az új vállalkozások mintegy kétharmada már az első egy-két év után leáll” – magyarázza a szakember. Uniós pályázat esetén ez bonyolultabb, mert a pályázat lefutásának időszaka három esztendő, ezt követően pedig az AFIR további két-három évig monitorozza a gazda termelését.
és nem olcsó pénzszerzési manővert lát benne. Simon Zoltán több sikeres gazda történetét ismeri, akiknek korábbi pályázatuk akkora löketet adott vállalkozásuk elindításához és felfuttatásához, hogy újabb uniós pályázatokat hívtak le élelmiszer-feldolgozásra, egyéb mezőgazdasági tevékenységekre.
Fotó: Gábos Albin
A közösségi vállalkozások, a szövetkezeti próbálkozások továbbra sem sikeresek Romániában. Habár erre külön uniós pénzalapok pályázhatók meg, kevés az érdeklődő. Simon Zoltán szerint a legtöbb gazdapályázatban több pontot, így nagyobb esélyt jelent, ha egy termelő szövetkezeti tagként próbálkozik.
Kolozs megyében is van néhány mezőgazdasági szövetkezet, de a reális igényekhez képest ez csepp a tengerben. „Egy komoly szövetkezeti pályázathoz az kellene, hogy a közösségi vállalkozásba tömörülő 10–20 gazda közösen igényeljen támogatást különböző gépekre, berendezésekre stb.
Talán eljutunk oda, hogy a jövőben ilyen sikeres pályázatokról is beszámolhatok” – fogalmaz a kolozsvári pályázatíró szakember. Simon arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió a kétéves átmeneti időszak pályázatait a leendő uniós költségvetés terhére hirdette meg, tehát a 2023 utáni időszakban sem köszönt pénzbőség a gazdákra, ezért érdemes már most minden pályázati lehetőséget megvizsgálni.
Például kisgazdaságoknak szánt 6.3-as, 15 ezer eurós keretet, amelyre nem túl nagy az érdeklődés, de egy kisgazdaság számára ez a támogatás is nagy segítség lehet.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!