Fotó: A szerző felvétele
2008. december 04., 09:012008. december 04., 09:01
Egy új rendelkezés szerint az önkormányzatok feladata lesz, hogy kinevezzék azokat a szakembereket, akik az állatok elaltatásával foglalkoznak. Az előírások betartása érdekében hozott határozatok körül még mindig sok a kérdőjel: Dacian Cioloş mezőgazdasági miniszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy Románia hároméves haladékot kapott az állatok érzéstelenítéses levágásának bevezetésére, az Európai Bizottság illetékesei azonban cáfolták, hogy ez igaz lenne. A megyei állategészségügyi igazgatóságok úgy tudják: idén sem kell még megbüntetni azokat a gazdákat, akik hagyományos módszerekkel vágják a disznót. \"Általában ezek a helyi mészárosok, akik különben is disznóvágással foglalkoznak. Vannak helységek, ahol ez már működik - nyilatkozta az Erdély FM-nek Marosfői Levente, a Hargita megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője. - Hallottam, hogy már listák is készülnek, hogy kihez megy el ez a mészáros, és hogyan fognak eljárni.\"
A Maros Megyei Állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság a napokban felkészítőt tartott szoknak a mészárosoknak, bölléreknek, akik eddig is disznóvágással foglalkoztak, és ezután is ezt a mesterséget szeretnék űzni. \"Tudjuk jól, hogy létezik egy uniós normarendszer ezzel kapcsolatban, amely előírja, hogy a levágandó állatot el kell kábítani, akár vágóhidakon, akár a magángazdaságokban vágják el őket. Viszont a brüsszeli szakértők belátták, hogy ezt nem lehet egy év leforgása alatt általánosítani a magángazdaságokban. Idén biztosan nem fogunk büntetni, amiért valaki hagyományos módon vágja le az állatot\" - magyarázta dr. Péter Jenő, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság munkatársa. A marosvásárhelyi tanfolyamon jelen levő mészárosok egyáltalán nem zárkóztak el attól, hogy beszerezzék azokat az érzéstelenítő pisztolyokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gazdák betartsák az uniós normákat. Egy ilyen eszköz körülbelül 150 euróba kerül.
\"Volt egy jogos felvetésük: ki fogja ellenőrizni azt, hogy csakis azok vágják majd le falun az állatokat, akik ilyen eszközzel rendelkeznek? Úgy hallottuk, az új rendelkezés szerint ez majd az önkormányzatok feladata lesz, más kérdés, hogy lesz-e majd erre kapacitásuk\" - mondta Péter Jenő. Az önkormányzatoknak kell ugyanakkor kiadniuk az állatvágási engedélyt, és ha azt csakis azok számára állítják ki, akik hajlandóak betartani a szabályzatot, akkor egy-két év alatt az ügy automatikusan megoldódna - véli a marosi állatorvos.
Egyelőre nehéz ellenőrizni, hogy hányan tartják be az altatásra vonatkozó törvényt, mivel Romániában megközelítőleg 2 millió háztartásban hizlalnak sertéseket. Arra sincs még szabályzat, hogy hogyan fog egyáltalán működni ennek az ellenőrzése. Dacian Cioloo mezőgazdasági és élelmiszer-ipari miniszter a napokban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy Románia hároméves haladékot kapott az állatok érzéstelenítéses levágásának a bevezetésére, nyilatkozata után azonban az Európai Tanács illetékesei cáfolták, hogy ez igaz lenne. Az EU-konform disznóvágási módszer bevezetése, alkalmazása 2007 decemberétől kötelező országunkban, a hagyományos disznóölést azonban azóta sem büntetik. Dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője az Agrárvilágnak korábban úgy nyilatkozott, csak hosszú távon lehet megváltoztatni a hagyományos disznóvágási szokásokat. \"Egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a hagyományokat, de a cél az, hogy az állatok ne szenvedjenek\" - fejtette ki az igazgató. Hozzátette, minden bizonnyal 5-10 éven belül jelentősen visszaszorul majd a háztáji sertéstartás.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.