Segítene a helyi termelőkön a kormány új határozattervezete

A határozattervezet továbbá azt is kimondja, a piacokon áruló magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is rendelkezniük kellene érvényes termelői engedéllyel. Ezzel az intézkedéssel a kormány a hazai termékek piacát próbálja fellendíteni, de a termelőknek is segítene, hiszen drágábban értékesíthetnék termékeiket, mint amennyiért a viszonteladók felvásárolják tőlük. A kormány szerint az államnak is jelentős a vesztesége amiatt, hogy a hazai termékeket nem a termelők, hanem a viszonteladók árusítják.

A krumplit elfelejtették…

Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője úgy véli, a kistermelőket mindenképpen segíti a kormány határozattervezete, azonban hiányolja, hogy a tervezetből kimaradt a krumpli, holott ezt a kultúrát veszélyezteti legjobban a feketekereskedelem. Könczei Csaba elmondta, hivatalosan is jelezni fogják, hogy a határozatba vegyék be a burgonyatermesztőket is. A vásárlók és a települések szempontjából viszont nem jelent előnyt a kormány határozattervezete, szögezte le a Krónika megkeresésére Tóth Birtan Csaba.

A piacgondnokságot is ellátó sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat igazgatója hangsúlyozta, a viszonteladók csak Sepsiszentgyörgyön több száz munkahelyet teremtettek, ugyanakkor a vásárló mindig el tudja dönteni, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolja az ismert eredetű, belterjes kisgazdaságban megtermelt zöldséget és gyümölcsöt, vagy megveszi a viszonteladótól. „A kereskedők kiszorításával a vásárlóközönség egy része átpártol a nagyáruházakhoz” – mondta az igazgató, aki szerint a kormány intézkedésével munkahelyek szűnnek meg, és csökkeni fog a piacok forgalma.

Sepsiszentgyörgyön fontosnak tartják, hogy a helyi termelőket  ösztönözzék, ezért a piacon az asztalfoglalásnál a sepsiszentgyörgyiek 50, a háromszékiek 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére a piacon árulóknak csak egyharmada helyi termelő, és ezen az arányon évek óta nem tudnak javítani. A falvakon is létrehozták a piacokat, de ott sem tolonganak a helyiek. A kistermelők gyakran otthonról értékesítik a portékájukat, nem viszik be a piacra.

Szkeptikusak a szakemberek

A Szatmár megyei agrárszakemberek viszont dicséretesnek tartják a kormány arra irányuló törekvését, hogy előnyben részesítse az őstermelőket portékájuk piacon való értékesítésében, azonban nem bíznak abban, hogy a napokban nyilvánosságra hozott kezdeményezés valóban eredményes lesz. A gond ugyanis eddig is az volt, hogy az ügyeskedők találtak kiskapukat. Fodor István, a Szatmár megyei agrárkamara vezetője úgy véli, hogy a viszonteladók a jövőben is tudnak majd kistermelői engedélyeket szerezni a polgármesteri hivataloktól, így továbbra is ők árulnak majd a zöldségpiacokon az őstermelők helyett, akiket egyébként változatos eszközökkel szorítanak ki a standokról.

A szakértő annak a rendeletnek a hatékonyságában sem bízik, mely előírja, hogy a jövőben az árulni kívánóknak bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek termőterületekkel. A földtulajdonosok ugyanis nemcsak maguk árulhatják terményeiket, de feljogosíthatnak más személyeket is, akik ezáltal felhatalmazást nyernek zöldségek és gyümölcsök piaci értékesítésére.

Fodor István szerint a Szatmár megyei gazdáknak óriási konkurenciát jelentenek magyarországi kollégáik, akik a kedvezőbb támogatási rendszer előnyeit kihasználva, olcsóbban tudnak azonos minőségű termékkel megjelenni a piacokon. Az agrárkamara elnöke úgy véli, a szatmárnémeti piacokon a kínált gyümölcs 80-90 százalékban származik magyarországi termelőktől.