Székelyföldön egyelőre nincsenek érvényben rendkívüli állat-egészségügyi óvintézkedések a kérődző állatokra veszélyes kéknyelv-betegség romániai felbukkanása miatt.
2015. szeptember 17., 13:352015. szeptember 17., 13:35
A kór az ország északkeleti sarkában ütötte fel a fejét, Hargita megyében legutóbb egy éve rendeltek el szigorú korlátozási intézkedéseket az előfordulása miatt.
A kórt egy Botoşani megyei faluban mutatták ki, a kórokozó négy gazdaságban összesen tíz szarvasmarhát fertőzött meg. Az állat-egészségügyi hatóság megfigyelési zárlatot rendelt el a környéken, a kérődző állatokat nem lehet kivinni ebből a védőkörzetből.
A Hargita megyei helyzetről érdeklődve Püsök László, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság szóvivője elmondta, ilyen esetekben rendszerint a megszokott szolgálati feladatokon kívül további óvintézkedések bevezetésére szoktak utasítást kapni a főhatóságtól, ám ezúttal erre egyelőre nem került sor, így a hatályos stratégiai tervnek megfelelően járnak el. Ennek része az, hogy követik a porfellegek mozgását, és rovarcsapdákat helyeznek ki, ezek azonban állandó óvintézkedések, nem számítanak rendkívülieknek.
A kéknyelv-betegség egy évvel ezelőtt, tavaly októberben Hargita megyében is megjelent, akkor több csíkszéki és egy udvarhelyszéki községben is igazolták a laboreredmények a kór felbukkanását. Akkor a gócpontok húsz kilométeres körzetében úgynevezett kontaktzónát jelöltek ki, száz kilométeres körzetben védelmi zónát és ennek az ötven kilométeres sugarában megfigyelési övezetet. A legszigorúbb korlátozásokat a gócpontok kontaktzónájában vezették be: tiltott volt az állatmozgás és értékesítés, a jószágokat csak direkt vágásra, azaz vágóhídra vihették ki onnan a megfelelő állat-egészségügyi vizsgálatok után.
A kéknyelv-betegség vírusát rovarok terjesztik, a kór azonban csak ritka esetekben jár az állat pusztulásával. A betegség csak a kérődzők között terjed, az emberre nézve semmilyen veszélyt nem jelent, a vírus által megfertőzött állatok húsának és tejének fogyasztása sem ártalmas az emberre. Az állatmozgás és adásvétel korlátozása miatt a betegség leginkább gazdasági károkat okoz.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!