Reménykednek a lótenyésztők

A szervezet adatai szerint a Kovászna megyei magángazdák fajtiszta állománya négyszáz lóból áll, ennek a kétharmada lipicai, de vannak arab lovak, importból származó fríz lovak, nehéz és félnehéz lovak is. „A Székelyföld a partiumi övezettel együtt a fajtiszta lótenyésztés fellegvárának számít. Itt hagyománya van a lótenyésztésnek, és úgy néz ki, továbbra is van érdeklődés a mesterség iránt – fogalmazott a szakember. – Ha ezt sikeresen össze lehet kötni versenyekkel, bemutatókkal és kiállításokkal, biztosított a lótartás jövője.”

Elmondta ugyanakkor, az ágazat jövőjét szolgálja, hogy a magángazdákat, az állami tenyésztőket sikerül rendszeresen egy asztalhoz ültetni különböző találkozók, rendezvények, szakmai fórumok alkalmával, és közösen keresik a megoldásokat a lónevelés fellendítése érdekében. Bartha Róbert arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy az országban az állami ménesekben 14 fajtából 800 fajtiszta mén van, ezekkel ingyen lehet fedeztetni. Szerinte ezt az ingyenes lehetőséget kell maximálisan kihasználniuk, hogy félvér lovakat nyerjenek, és ezzel javítsák az állományt. A félvér lovakat a mezőgazdaságban, a turizmusban és az amatőr versenyeken is kitűnően lehet értékesíteni.

Az elmúlt hétvégén lipicai ménszemlét és fajlóárverést szerveztek Kökös községben, a Bartha-lovastanyán. A szemlén tizenkét lipicai mént vonultattak fel, ezek közül az elit törzsmén besorolásnak megfelelő maximális 8,50 pontszámot egyik sem kapta meg, a legmagasabb pontszámot, 8,40-et a fogarasi ménesből felvonultatott Tulipán nevű mén kapta.

A licit keretében negyven fajlovat vezettek fel, bemutattak ugyanakkor két-háromezer eurót érő csikókat is. A legdrágább 24 ezer eurót ért. A rendezvény keretében két ló cserélt gazdát – mindkét állat a kökösi Bartha-tanyáról származik –, összesen 18 ezer euróért vásárolta meg egy suceavai gazda.
Bartha Róbert, a rendezvény szervezője a Krónikának úgy értékelte, ha a minőségre fektetik a hangsúlyt, továbbra sem lesz gond a lótenyésztéssel, a fajlovakat lehet értékesíteni.

„Mindig van érdeklődés, figyelik a lovakat, persze a gazdasági válságban nem az a megoldás, hogy közönséges lovakat próbálunk eladni magas áron.A siker receptje, hogy kimagasló minőségű lovakat megfelelő áron kínálunk” – fogalmazta meg a szakember. A liciteken és a szemlén számos érdeklődő, potenciális vásárló fordul meg: tenyésztők, fogathajtók és amatőrök. A tenyésztők a fajménekre összpontosítanak, jegyzik az elért pontszámokat, hogy jó tenyészmént szerezzenek be, feljavítsák az állományukat, míg a fogathajtók a fiatal, három-négy éves csikókat figyelik, ezeket aztán két év edzés után sokkal jobb áron tudják értékesíteni, az amatőrök, akik hobbiszinten űzik a lovaglást, az olcsóbb lovakat keresik, amelyeket lovaglásra, a szabadidő eltöltésére használnak.