Nemzetközileg elismert márkanévvé válhat a szilágyperecseni hagyma

Az európai jogi védelem folyamatát tavaly októberben indította be a helyi önkormányzat Brüsszelben, akkor hagymakiállítást is szerveztek az Európai Parlament épületében. A kiállításon nemcsak a hagymát, de az ebből készült termékeket, sőt vöröshagymából készült lekvárt is bemutattak, ami szintén helyi specifikumnak számít.

„Ott fogalmazódott meg az az ötlet, ami gondolat szintjén már motoszkált a fejünkben régebben is, és az Európai Unió mezőgazdasági biztosa, Dacian Cioloş  adta az ihletet, hogy próbáljuk bejegyezni a szilágyperecseni terméket. Szeretnénk kijutni az Európai Unió piacaira is a szilágyperecseni hagymával” – fogalmazott Józsa Tibor, a település alpolgármestere. A helyi önkormányzat idővel tervezné a vöröshagymából készült lekvár szabadalmaztatását is.

„Kinőtték” a környékbeli piacokat

A helyi gazdák szerint jól jön majd híres hagymájuk európai védelme. Elmondták, ez a kereskedelmet is fellendíti. „Biztos sokat segít majd, így is ismert a perecseni hagyma, de a külföldi piacokon biztos minőségi áruként lehet majd eladni. Nem mindegy, hogy átlagárut adunk el, vagy minőségi árut. Ez biztos a jövő évi gazdálkodást is föllendítené” – vélekedett Galázsi Ferenc helyi termelő, aki rendszerint a közeli szilágysomlyói piacra viszi a hagymáját. Idén 10 tonnát takarított be.

Elmondta, ez jó év volt, hiszen még locsolni sem kellett. Akkor jött a szárazság, amikor a hagymát már kiszedték. Ő nem panaszkodik, elmondta, hogy akár több is fogyna. Akadnak azonban olyan kistermelők, akiknek nehezebben fogy az árujuk. Ők rendszerint az út szélén értékesítik a hagymát. „Vittük a piacra is egy időben, de ha aznap nem fogyott el, nem hoztuk haza, inkább odaadtuk egy viszonteladónak. Most már lemondtam a piaci árulásról, így ha nem adok el semmit, behozom, és másnap újra kiteszem. Van olyan, hogy egy nap 40 kg-t adok el, de olyan nap is van, hogy egyet sem” – mesélte Gál Piroska kistermelő.

Tavaszra azonban már neki sem marad eladó hagymája. Elmondta, inkább azok vásárolnak, akik messziről jönnek, és átutaznak a községen. Maros megyei, nagyváradi, sőt magyarországi vásárlójuk is van a perecseni gazdáknak. Ezenkívül többen viszik a nagyváradi, a nagybányai, a zilahi piacokra a portékájukat. A gazdák elmondták, hogy nincs gazdatársulás a faluban.

Galázsi Ferenc termelő például saját költségén hozta létre a melegházát, amelyben paradicsomot, paprikát termeszt, hiszen Perecsenben a hagymatermesztés mellett a zöldségtermesztésnek is nagy hagyománya van. Pályázati lehetősége nem volt, ugyanis bevallása szerint nem esett bele abba a kategóriába, amely a kisgazdákat támogatta volna.

„Szégyen volna, ha mi valamikor hagymát vásárolnánk”

A perecseni hagyma hírnevével több piaci eladó vissza is él. Többen perecseni hagymaként próbálják eladni a közönséges hagymát. Ioan Bujiţă, a Szilágy Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint a márkanév megszerzése után az ilyen eladókat bírságolni is lehetne. „A nemzetközi elismerésnél  a fajta régisége elsődleges szempont. Ugyanakkor az is számít, hogy ők maguk termelik meg a hagymamagot és a dughagymát.

Az itteni hagyma évjárástól függetlenül finoman édes” – állítja a szakember. A perecseniek szerint a hagymájuk titka az éghajlat, a település elhelyezése és a föld különleges minősége, ami a szilágyperecseni hagymának különös ízvilágot kölcsönöz. Ezenkívül az itteniek istállótrágyát használnak a földek feljavítására.

A szilágyperecseni hagymatermesztés egyébként a 16. századra nyúlik vissza. Báthory István uralkodónak Szilágyperecsenben volt gazdasági birtoka, tehát az udvar számára itt termesztették a hagymát, de dokumentum bizonyítja azt is, hogy a bécsi császár konyhájában is itteni hagymával főztek. Egy feljegyzés szerint pedig a Szilágysomlyón állomásozó Bem tábornok seregének Perecsen hat és fél szekér vöröshagymát szállított. Nem csoda tehát, ha a perecseniek gúnyneve is a hagymához kötődik.

„Gyerekkorunkban még bennünket úgy csúfoltak, hogy caposok. Ez olyan hagyma, amely hosszúkásra nyúlik, és nem annyira kifejlett. A faluban itt ugye mindenki termeszti. Azt hiszem, hogy egy perecseninek a legnagyobb szégyene az volna, ha vásárolnia kellene a hagymát” – összegzett az alpolgármester. Szilágyperecsenben van egyébként a világ legnagyobb hagymaemlékműve.

A 4 és fél méteres aranysárga hagymafej üvegszálból és szintetikus gyantából készült. Kétméteres betontalapzatával együtt 6 és fél méteres, így sikerült világcsúcsot döntenie. Ezenkívül a leghosszabb hagymafüzér világrekordját is itt döntötték meg 2007-ben. A 4 és fél kilométeres hagymafüzér 45 ezer fej hagymából készült. Ezzel a perecseniek bekerültek a Guiness-rekordok könyvébe. Szilágyperecsenben minden évben hagymafesztivál keretében is népszerűsítik a több száz éves hagyománnyal rendelkező hagymát. Az idei fesztivált most hétvégén tartják.