Nem kell már a háromszéki krumpli?

ezért idén sokan lemondtak a krumplitermelésről. Barabás Géza, az igazgatóság vezetője az Agrárvilág érdeklődésére elmondta: idén szinte felére csökkent a burgonyával beültetett terület. Ennek oka, hogy a külföldi olcsó krumpli miatt a székelyföldi gazdák nem tudják értékesíteni a termésüket. A szakember szerint tavaly a gazdák pincéjében legalább 20 ezer tonna eladatlan krumpli rohadt meg, és további 30 ezer tonnát az állataikkal etettek fel, hogy ne veszszen kárba. Háromszéken az elmúlt esztendőben 20 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termesztett krumplit, idén viszont alig 14 500 hektáron ültettek burgonyát. A gazdák inkább gabonával, kukoricával vagy cukorrépával ültették be földjüket.

Olcsóbb a gabonatermesztés
„Idén csupán a kertemben ültettem pityókát, ott megterem a családomnak elegendő mennyiség” – panaszolta F. György. A dálnoki gazda elmesélte, hogy tavaly nyolc hektáron termesztett krumplit, de a bukaresti nagykereskedő, akivel a korábbi években dolgozott nem vásárolta meg terményét, inkább az olcsó külföldi burgonyát választotta. „A pincém tele volt rohadt pityókával, egy részét az állatoknak adtam, a többit kihordtam a szemétdombra” – mondta György, aki idén búzával ültette be földjét. „Az legalább nem romlik el, akár évekig is eláll a padláson, ezért abban bízok, hogy előbb-utóbb eladom a termést valakinek.” Idén nem várható jó idény a növényvédő szereket forgalmazók számára se, panaszolta el lapunknak az egyik szakcég képviselője. „Míg egy hektár krumpliföldre legalább 1500 lejnyi növényvédő szert kellene használni, addig a gabonára ennek az összegnek a töredékéből, alig 100 lejből vásárolnak szereket” – tájékoztatott a szakember.

Még tanulni kell
Egyesek úgy vélik, Kovászna megyében eddig is túl sok volt a krumpliföld, mert a 90-es években jól jövedelmezett ez a kultúra, ezért sokan kezdtek ezzel foglalkozni anélkül, hogy betartották volna a technológiai szabályokat, ezért mára a földek „elfáradtak”, és rossz minőségű krumpli terem. Barabás Géza szerint a nagyobb átlagtermés elérése, és a piacképes, szépen csomagolt áru forgalmazása lenne a kívánatos. „A szépmezői mezőgazdasági értékesítő szövetség nem oldja meg mindenki problémáját, viszont a nagytermelőknek biztosan segít” – mondta az igazgató, aki úgy véli, a háromszéki gazdáknak „meg kell tanulniuk minőségi krumplit termelni”. „Ehhez be kell fektetniük új technológiákba, épen, tisztán és csomagolva kellene áruba bocsássák terményüket” – fejtette ki Barabás, aki szerint véget kell vetni az „útszéli árusításnak”, ahol „válogatás nélkül, az étkezési és takarmánykrumplit egy zsákban, koszosan” kínálják eladásra.

Importra szorulunk
Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. A mezőgazdasági szaktárca adatai szerint Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Míg hazánkban egy hektáron átlag 12–14 tonna krumpli terem, az Unió többi országában ez eléri a 35–37 tonnát. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. El kellene érni legalább a hektáronkénti 19–20 tonnás hozamot, hogy a hazai termés fedezze a hazai szükségletet, vélik a szakemberek. Romániában és különösen a Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. Országos szinten a krumpliföldek 80 százaléka 10 hektár alatti parcella. Kovászna megyében, ahol egyik alapvető termény a burgonya, még rosszabb a helyzet. Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene krumplit, viszont nagyon felaprózott a terület, egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros.