Fotó: Veres Nándor
Múlt év végéig, a mínusz 15–20 Celsius-fokokban, a szabad ég alatt tartotta szarvasmarhái nagy részét az ajnádi Szőcs József – állítja az illető egyik szomszédja, akinek enyhén szólva sem tetszik, hogy falubelije rossz körülmények között tartja jószágait.
2016. január 10., 12:482016. január 10., 12:48
A szomszédot az is felháborítja, hogy a nyári melegben az udvarába, házába átterjed a bűz, és a környéken a rágcsálók is elszaporodtak. Meglátása szerint a megoldás az lenne, ha a gazda farmját máshová költöztetné, távolabb a lakóházaktól.
Panaszával már a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, illetve a Hargita Megyei Állat-egészségügyi igazgatósághoz fordult, ennek következtében a múlt év végén az igazgatóság szakembere és egy állatorvos a helyszínen terepszemlét tartott. A látogatást követően – a panaszos elmondása szerint – egy műanyag borítású pajtát készített az érintett gazda, jelenleg is ott tartja fiatal szarvasmarháit, mivel csak az anyaállatoknak és a disznóknak van hely az istállóban. A szomszéd azonban úgy látja, az a pajta sem megfelelő az állatok tartására.
Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, ismeri az említett esetet. Hozzátette, már vidékünkön sem ritka, hogy az ajnádi gazdához hasonlóan kihajtják itatni, vagy hogy naponta több órát a szabad levegőn tartják az állatokat.
Sőt arra is van példa, hogy az istálló ajtaja mínusz 20 fokban is nyitva van, hogy a szabadban tartott – úgynevezett ridegtartású – állatok szabadon mozoghassanak, így látni olyant, hogy a tehenek a karámban, a havon fekszenek a legnagyobb hidegekben. A szilaj, vagy rideg állattartás háziasított állatok hagyományos tartási módja, az újabb, istállózó állattartással szemben. Az igazi rideg állattartás esetén a nyáj télen-nyáron a legelőn van, soha nem hajtják zárt területre. Az állat legel, nem kell külön etetni, és a nagyobb mozgás miatt a húsa kötöttebb, zsírszegényebb, mintha istállóban tartanák.
Felkerestük az állattartó Szőcs Józsefet és családját, akik körbevezettek ajnádi gazdaságukban: először az istállóban lévő szarvasmarhákat, disznókat mutatták meg, majd a karámban lévő állatokhoz kísértek. „Ha állatokat tartok, akkor megfelelően gondoskodom azokról” – hangsúlyozta az állattenyésztő. Megjegyezte azt is, hogy tavaly tízezer lejre vásárolt abrakot a szarvasmarháknak. Mint elmondta, magyarországi példa szerint szabadon tartja állatait, azaz nem istállóban, megkötve, hanem szabadon, karámban, úgy hogy a tinók szabadon mozoghatnak, ehetnek, hiszen előttük van a széna, az abrak és a víz is.
A 18 évig Magyarországon dolgozó gazda büszkén mutogatta fiatal állatait, állítva, hogy a faluban keresve sem találnánk hasonlót. Mint mondta, naponta 20 kilogramm abrakot kapnak a szarvasmarhák fejenként, tehát szerinte nem szenvednek hiányt semmiben. Állítása szerint, aki panaszt tett ellenük, az személyes ellenségeskedés miatt tehette, mivel ők törvényesen gazdálkodnak.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!