A romániai termőföldek közel 40 százaléka külföldi tulajdonba került – derül ki az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága számára készült friss tanulmányból, amely szerint Románia egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a legnagyobb területeket adták el külföldi állampolgároknak.
2015. november 12., 13:152015. november 12., 13:15
A tanulmány szerint mintegy 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet vásároltak fel a külföldiek: a szántóföldek 30 százalékát uniós állampolgárok vagy cégek birtokolják, a földek 10 százaléka pedig Unión kívüliek tulajdonába került.
Megjegyzik, mindez annak ellenére történt, hogy 2014-ig Romániában földmoratórium volt érvényben, akkor járt le a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása. Példaként említik, csak Temes megyében legalább 150 000 hektár szántóföld – a megye mezőgazdasági területeinek egyharmada – különböző olasz cégek tulajdonába került. Románia mellett egyébként Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban is folyamatosan növekszik a külföldiek által felvásárolt területek aránya – derül ki továbbá a tanulmányból.
Libanoniak, oszták grófok és olasz biztosítók
Az uniós tanulmány szerint a Maria Group nevű, libanoni tőkéjű cégnek 65 ezer hektár területe van Romániában, és saját raktárral és kikötővel rendelkezik, ahonnan a Közel-Keletre szállítják a Romániában megtermelt gabonát. Az Európai Unió ötödik legnagyobb mezőgazdasági cége, az Andreas von Bardeau gróf tulajdonában lévő Bardeau Holding 21 000 hektáron gazdálkodik Arad, Temes, Argeş és Krassó-Szörény megyében, ahol egy 32 000 tonnás kapacitású raktárhelyiséget is megépített. A gróf egyébként további ötezer hektár erdőt is vásárolt az országban.
A földmágnásnak számító Rabobank nevű holland bank is tisztességesen bevásárolt a tanulmány szerint, amely három céget is létrehozott Romániában, a megkaparintott területeket pedig rendszerint helyi termelőknek adják bérbe. Az európai biztosítási piac egyik legfontosabb szereplője, az olasz Generali is a komoly földbirtokosok közt van nyilvántartva: eddig 4500 hektár termőföldet vásárolt meg az ország nyugati megyéiben.
Egyre többen vándorolnak ki a multik miatt
A jelentésben megállapítják, hogy a külföldi befektetők térhódítása több szempontból sem kedvez a helyieknek: egyrészt kevés munkahelyet teremtenek – ezáltal stimulálják a kivándorlást –, másrészt sok vegyszert használnak a termelés során, ami komoly környezetvédelmi problémákat is felvet.
Amint arról korábban beszámoltunk, jogi hiátus miatt az Európai Unió bármelyik állampolgára szabadon vásárolhat termőföldet Romániában 2014. január elsejétől, amikor lejárt az ország 2007-es EU-csatlakozásakor megszabott hétéves korlátozás. A hatályos romániai törvények azonban hagytak egy kiskaput a határon túli érdeklődőknek: Bukarest még a kilencvenes évek elején lehetővé tette a Romániában száz eurós törzstőkével céget bejegyzett külföldi jogi személyek számára, hogy kültelki besorolású területet vásároljanak.
A külföldiek éltek is a lehetőséggel: 2013 végén már a mezőgazdasági minisztérium azt közölte, hogy a megművelt hazai termőföldek nyolc százaléka – mintegy 800 ezer hektár – van külföldi vállalkozások tulajdonában. A listát akkor olasz tőkéjű cégek vezették (24,29 százalék), majd német (15,48 százalék), arab (9,98 százalék) és magyar (8,17 százalék) társaságok következtek, utóbbiak két évvel ezelőtt mintegy hatvanezer hektárnyi agrárterületet birtokoltak Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!